Ell és és Walferdingen között egy 186 kilométeres szakasszal folytatódott a Luxemburgi Körverseny, amely penzum pontosan nyolc kategorizált emelkedőt tartalmazott. Az utolsó kaptatót követően azonban még tíz és fél kilométer volt a célig, így előzetesen nehéz volt megtippelni a befutó mivoltát.
Verőfényes napsütésben vágott neki a karaván a penzumnak. Több kisebb próbálkozást követően végül Loic Pestiaux (Wallonie-Bruxelles), Fabio Duarte (Colombia), Stijn Steels (Topsport Vlaandern) és Johnny Hoogerland (Roompot) négyesének sikerült eltávolodnia.
A hegyi hajrákban Duarte kezdte el gyűjtögetni a pontokat, így végül a nap végén Ő vehette át a legjobb hegyimenőnek járó megkülönböztető trikót.
Az elmenés legnagyobb előnye 8 perc 50 másodpercnél tetőzött, amikor a Wanty-Groupe Gobert illetőleg a Lotto-Soudal csapatai álltak a főmezőny élére.
Az ötödik emelkedőt követően megbomlott az egység a szökevények között, de a főmezőnyben is miután Andre Greipel (Lotto-Soudal) és még sokan mások is elvesztették a kontaktot a sorral.
30 kilométerrel a vége előtt Fabio Duarte (Colombia) és Stijn Steels (Topsport Vlaandern) kettőse még tartotta magát az élen, ám ekkor már a főmezőnyből is megindultak a támadások.
Az utolsó emelkedőn darabjaira hullott a mezőny Linus Gerdemann (Cult Energy) és Marc De Maar (Roompot) duója tört előre utolérve a szökevényeket, akiket egy 11 fős csoport üldözött.
A hajrában Linus Gerdemann (Cult Energy) bizonyult jobbnak megelőzvén Marc De Maar (Rompoot) és Jelle Wallays (Topsport Vlaanderen) kettősét.
Összetettben szintén Gerdemann vette át a vezetést. Holnap Eschweiler és Diekirch között egy a maihoz kísértetiesen hasonlító 161 kilométeres szakasszal folytatódik a viadal. A penzum szintén nyolc kategorizált emelkedőt tartalmaz.