Strade Bianche: A fehér utak pokla

A Fehér Utak versenyének első kiadására 2007-ben került sor. Akkor még Monte Paschi Eroica néven futott a viadal. A Monte Paschi nevű bank szeretett volna nagyobb népszerűségre szert tenni, így a kerékpárverseny szponzorálása mellett döntöttek, ami nagyobb nyilvánosságot biztosított a pénzintézetnek. A verseny első két évében Monte Paschi Eroica, majd a következő három évben már Monte Paschi Strade Bianche néven szerepelt a versenynaptárban. Időközben a banknak pénzügyi nehézségei támadtak így mára már csak Strade Bianche a megmérettetés neve.

A verseny fő jellegzetessége, hogy aszfalt nélküli, fehér finom murvás utak tarkítják és nehezítik a csodaszép Toszkán tájon keresztül haladó megmérettetést. Ezek az utak adják a viadal nevét, Fehér Utak azaz Strade Bianche. Az első években a mezőny nem volt rangosnak mondható, a klasszikusokra készülő versenyzők elkerülték a még hírnév nélküli versenyt. Az induló csapatok száma sem volt annyi, mint ma és a World Tour besorolású és a meghívott kisebb csapatok között is túlnyomóan csak olaszok voltak. A versenyt szervező RCS látván a Strade Bianche-ben rejlő potenciált, mind a táj szépségét, mind a leaszfaltozatlan utak versenyre való hatását, 2010-ben betették a Giro d’ Italia útvonalába. Ez hozta meg a verseny számára a fordulatot, egy nagyon emlékezetes etapon, amelyen Cadel Evans nyert. Azon a májusi napon az eső áztatta Toszkán táj és a salakos, sáros utak nagyban hozzájárultak a verseny rangjának és ismeretségének növeléséhez. Természetesen a siker titka nem az az egyetlen Giro szakasz volt. A verseny naptárban elfoglalt helye, kivalló. A klasszikus szezonra készülő versenyzők közül, ki-ki megtalálhatja a számára kedvező feltételeket. Az áprilisi klasszikusok esélyesei inkább a felkészülést, a Milánó-SanRemo-ra edző versenyzők pedig már csúcsformájukat próbálgathatják, illetve a többi esélyeshez mérhetik a formájukat. Az aszfaltozatlan út nem hasonlít a Párizs-Roubaix vagy a Flandriai Kör kockaköveihez, hiszen nem lassítja le annyira a versenyzőket, de mégsem a megszokott, országúti versenyek érzését adja ezért a versenykörülmények között jó lehetőséget ad egy kisebb rázatásra. Az északi, belga és holland versenyekkel ellentétben ilyentájt már elég tavaszias az idő is, így a csapatok szívesebben látogatnak ide, mint az esősebb Németalföldre. A különleges útvonal miatt szinte biztos, hogy szétszakadozik a mezőny, ami garantálja az izgalmas és színvonalas versenyt.

Az idei, nyolcadik Strade Bianche remek mezőnyt vonultat fel. A kezdeti évekhez képest, tizenhárom csapat helyett már tizennyolc gárda sorakozik fel a fehér utak meghódítására. Ezekből pedig tizenegy a legmagasabb osztályból érkezik. A csapatok összetétele sem akármilyen, alig van csapat, ahol nincs esélyesnek mondható versenyző. Az útvonal jellege miatt, a felfelé rövid, de nagyon meredek néhol 16%-os részeken még nem jelentős az aszfalt hiánya, ám lefelé a salakos, murvás úton nélkülözhetetlen a verseny megnyeréshez a kimagasló technikai tudás és a kitűnő kerékpárkezelés. A tavalyi győztes Moreno Moser mellett, a rekord győztes Fabian Cancellera is ott lesz a rajtnál, ám rajuk kívül még számos esélyes vág neki a Strade Bianche 200 kilométerének.

Cannondale (Peter Sagan, Oscar Gatto)

Androni Giocattoli (Franco Pellizotti, Manuel Belletti)

Astana Pro Team (Andrey Grivko, Maxim Iglinskiy)

Bardiani - CSF (Marco Canola, Enrico Barbin)

BMC Racing Team (Cadel Evans, Samuel Sánchez)

Team Colombia (Angel Rubiano, Jonathan Paredes)

IAM Cycling (Martin Elmiger, Matthias Brandle)

Lampre - Merida (Diego Ulissi, Filippo Pozzato)

Movistar Team (Alejandro Valverde, Benat Intxausti)

MTN - Qhubeka (Sergio Pardilla, Daniel Teklehaimanot)

Omega Pharma - Quick-Step (Mark Cavendish, Michal Kwiatkowski)

Team Giant-Shimano (Tom Dumoulin, Simon Geschke)