Kérdések és válaszok: Pulsfort Dia

Az országúti bajnokság kapcsán Szurominé Pulsfort Diával beszélgettünk, aki aki hatalmas csatában megvédte bajnoki címét.

Üdvözöllek. Gratulálunk a győzelmedhez, de ne szaladjunk ennyire előre. Miként vágtál neki ennek az évnek, mik voltak az előzetes terveid illetőleg milyen edzésprogrammal készültél?

- Sziasztok. Köszönöm szépen a gratulációt. Visszatekintve a kerékpáros szezon kezdetére be kell valljam, hogy a tavalyi VB-n való részvétel (annak ellenére, hogy nem sikerült befejeznem egy bukás miatt a versenyt) nagyon nagy motivációt adott. A téli időszakban most már a kilométer gyűjtés mellett kicsit jobban odafigyeltem az erőnlét fejlesztésére is és az alapozó időszakot egy nagyon jól sikerült edzőtáborral fejeztük be. A tervem az volt, hogy idén a triatlonozást visszafogom és a kerékpárra koncentrálok. Nagyon bíztam benne, hogy akár külföldi versenyeken is indulhatok, mint magyar válogatott, de sajnos erre nem volt eddig lehetőségem. A Magyar Bajnokságokon mindenképpen jól szerettem volna teljesíteni így erre tudatosan készültünk a férjem segítségével. Munka mellett nehéz sokat biciklizni, de úgy érzem, hogy mennyiségnél fontosabb a minőség és regeneráció. Néha tudatosan vissza kell fognia magát az embernek és amikor kemény edzés van (résztávozás, hegyi intervallozás, stéherezés) akkor arra úgy, mint egy versenyre oda kell koncentrálni és komolyan venni.

Már a Tihany Kupán is remekeltél, hisz a második helyen végeztél. Mesélj egy picit arról a versenyről.

- A Tihany Kupa volt a szezon első versenye. Kicsit szokatlan volt a magas intenzitás, de ezzel más is így volt. Ott is mint minden mezőnyversenyen nagyon jól éreztem magam. Egyszerűen élvezem, a mezőnyversenyek izgalmát. Nagy lelkesedéssel vágtam neki a pályának, pláne, hogy ismertem jól a kört mivel Balatonfüreden nőttem fel. A  főmezőnyről sajnos leszakadtam,  így Mónikával egy bolyban meccselhettünk a győzelemért, ahol végül egy nagyon jól időzített lósszal otthagyott a befutó előtt pár száz méterrel.

Fantasztikus versenyzéssel megnyerted az országos bajnokság Elit kategóriáját. Hogyan készültél, előzetesen mik voltak az elvárásaid saját magaddal szemben?

- A Bajnokságokra körülbelül 8 héttel előre terveztük meg a speciális edzéseket. Mindenkinek nagyon tudom ajánlani Joe Friel Trainingsbibel című könyvét, ezt kiegészítve a férjem sokéves tapasztalatával készültünk. Az elvárás az volt, hogy az időfutamot meg kéne nyernem, hiszen az az egyéni teljesítményt méri és kiszámíthatóbb, míg egy mezőnyversenyen sok múlhat a szerencsén is.

Benkó Barbara és Epres Kornélia kettőse azért rendesen ellépett. Milyen volt belülről a viadal. Mi történt pontosan az utolsó kilométereken, hogyan sikerült utolérni őket és megvédeni a címed?

- Barbi és Kori gyakorlatilag az első kanyar után elszöktek. Itt még szinte biztos voltam benne, hogy egy ilyen korai szökést utol fogunk érni, egyrészt mert a nagy szél miatt elfáradnak, másrészt azért, mert többen vágytunk a győzelemre azok közül, akik hagytuk elmenni a kettőst. Kormos Veronikáról tudtam, hogy rutinos versenyző és az időfutamon bebizonyította, hogy nagyon erős így az ő lószaira mindig nagyon figyeltünk. Az üldözésben csapattársam, Jurenka Kriszti rengeteget segített. Gyakorlatilag teljesen beáldozta magát, ami hihetetlen jó érzés volt és nagyon köszönöm neki.

A 3. körre tudatosult mindenkiben az, hogy a szökés akár haza is érhet, ha nem dolgozunk össze, így egy körön keresztül mindenki kivette a részét a lánctalpazásban, de valahogy nem közeledtünk abban az ütemben, ahogy kellett volna. Frissítés közben a férjem figyelmeztetett, ha nem változtatunk a tempón, akkor nem lesz esélyünk utolérni őket, úgyhogy azzal a lendülettel ahogy felvettem a kulacsot magasabb tempóra kapcsoltam amihez Veronika és Leila csatlakozott és így ez a hármas  kb. 7 km-el a vége előtt befogta a már kifáradt szökevényeket. Ezen a ponton én teljesen megnyugodtam, mert éreztem, hogy  sprint befutó esetén talán én lehetek a leggyorsabb. Nyilván próbálkoztak az utolsó pár km-en elszökni tőlem, de itt már nem hagytuk egymást, valaki mindig összezárt. Én arra figyeltem, hogy az utolsó pár száz méteren a lehető legjobb pozícióba legyek és lehetőleg ne én kezdjem a sprintet. Barbi 600 m-nél lószolt egy nagyot amivel megadta a lendületet a sprintre így az utolsó 150 m-en kikerültem és elsőként értem a célba.

Mik a tervek az idény hátralevő részére, milyen célok vezérelnek még? Világbajnokság?

- A Világbajnokságon való eredményes részvétel hatalmas dolog lenne. Viszont egyelőre ezzel kapcsolatban még nem döntöttünk. Nagyon nagy felelősség, áldozat és anyagi teher egy ilyet bevállalni. A napokban mérlegelnünk kell, és remélem jó döntést hozunk majd.

Még egyszer gratulálunk és további sikereket kívánunk.

- Köszönöm a lehetőséget.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus
tuttobici
bikeexpress
samcycling
triumviragos
ekszermeglepetes