Kérdések és válaszok: Törzsök Zsolt II. rész

A Világbajnokságot követően rendesen felpezsdült a Magyar Kerékpáros Szövetség élete. Mi most az országúti szakág kapcsán kérdeztük az MKSZSZ elnökét Törzsök Zsoltot. Anyagunk második részében a pénzek elosztása, az egyszövetségi rendszer, Katona Kálmán valamint a Magyar Körverseny a témakör.

…Mi lehet annak az oka, hogy a környékbeli országok, gondolok itt Romániára, - akik például 3 fővel voltak kint a Világbajnokság elit mezőnyversenyén, illetőleg jövőre már 2 fővel képviseltetik magukat a Pro-Kontinentális vonalban, - hogy úgymond egyszerűen elhaladtak mellettünk?

- Az akarat, elsősorban a versenyzői akarat. Egy profi versenyzőnek ez a legnagyobb ismérve a tehetségén kívül. A románoknál erre egy tökéletes példa Michael Grosu, aki egymaga annyi pontot hozott össze, hogy az már a nemzetek ranglistáján VB kvalifikációt ért. Idén azért tegyük gyorsan hozzá, hogy nagyon rossz szériát fogott ki a hazai felnőtt válogatott illetőleg a kontinentális csapatunk. Dér Zsolt, Holló Botond, Kusztor Péter és Lovassy Krisztián is sérüléssel bajlódott. De mindemellett idén két dolog hiányzott az összhang és sajnos sokszor úgy látom, hogy a versenyzői akarat is. Pontosan ennek okán került sor múlthét hétfőn erre a versenyzői párbeszédre. Egyet ugyanis tudnunk kell, vélhetően Olimpiai kvalifikáció nélkül a kiemelt sportági státuszt is elfelejthetjük.

Megtudhatunk-e valami konkrétabbat erről a versenyzői párbeszédről?

- Lényegében annyi történt, hogy a behívott versenyzők először egy írásos anyagban foglalták össze véleményüket, majd mindegyikükkel külön-külön elbeszélgettünk az elnökség és az országúti szövetségi kapitány jelenlétében. Ebből a kettőből – amelyek igen hasznosnak bizonyultak, igyekeztünk levonnia szükséges konzekvenciákat (pro és kontra a 2014-es szezonról alkotott vélemények illetőleg a 2015-ös tervek alapján). Persze kíváncsiak voltunk arra is, hogy nekik személy szerint mik a terveik a közeljövőt illetően. Ha egy megfelelő szezont tudunk futni, akkor a két Olimpiai kvóta megszerzése sem elképzelhetetlen, ahogy azt a román példán keresztül is láthatjuk. Ehhez 170-175 UCI pontra van szükségünk a bajnokságokon megszerezhető pontokon kívül és így a nemzetek rangsoráról tudnánk kvalifikálni.      

Több helyen is felvetendő kérdés a pénzek elosztása a 2014-es és a 2015-ös évben?

- Erről majd a szövetség weboldalán is meg fog jelenni egy cikk, amely egy tudományos munka nyomán készült fejtegetés (elméleti koncepcionális meggondolás). Tisztán kell látnunk, hogy egyes klubok eredmény-centrikusan működnek, míg mások háttérbázist próbálnak biztosítani. Nagyon fontos dolog az, hogy nekünk 14 Olimpia valamint 33 világbajnoki számunk van és akkor még a parasportról nem beszéltünk. Az UCI nyolc szakágat ismer el hivatalosan, amelyből hat a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség irányítása alá tartozik. Nagyon nehéz ennek a körnek minden elemét igazságosan, normálisan elosztani és fejleszteni ahhoz, hogy sikereket érjünk el. Különösen akkor, ha ehhez az MKSZ felé megjelenő forrásoknak csak kb. 30%-át használhatjuk fel. De ne menjünk bele abba, hogy ez igazságos-e vagy nem, egyszerűen csak a tényekre szerettem volna felhívni a figyelmet.

Mindig az a kérdés, hogy mi lesz majd jövőre, meg Rió után? Az a baj, hogy aki nem lát bele a dolgokba annak minden fals információ hihetőnek tűnik. Azt el kell, hogy mondjam, hogy van közel 40 egyesületünk és az előbb fentebb említett hat szakágban ezek eléggé szerteágazóan működnek.

A közvélemény persze érthető módon eredményeket vár, ami a sportban mindig egy hosszú folyamat. Ugyanakkor dolgozunk egy olyan utánpótlásprogramon, ami rövidtávon is biztosítja a kerékpársport jövőjét. Természetes, hogy egy limitált költségvetési körön belül nem lehet csak úgy ugrálni. Nagyon sajnálom azt, hogy sokan a Mountain Bike Szakági Szövetség problémáit próbálják kivetíteni az egész kerékpársportra, aminek hatására én személy szerint nagyon nagy veszélyben érzem a kiemelt sportágfejlesztési státuszunk. Az eredményeink alapján egyértelműen megérdemeljük a státuszt, vélhetően ezért is kaptuk meg, de az elmúlt időszak történései miatt a magyar állami sportvezetés is nagyon komoly aggodalmát fejezte ki.   

Egyszövetségi rendszer?

- Itt mindjárt azzal kezdeném, hogy Belgiumban mind a mai napig két szövetség működik a Belga Királyi Kerékpáros Szövetség illetőleg a Franco-Belge Szövetség. Az érdekesség az, hogy a kettő tökéletes megfér egymás mellett, egymást folyamatosan segítve és támogatva. És ha valahol, hát Belgiumban tudják milyen az igazi kerékpársport.

Idehaza ellenben mindenki az egyszövetségi rendszerről beszél, ami azért is érdekes, mert 2012 vége óta egyszövetségi rendszerben működünk, amit az állam egy kiemelt sportági státusszal jutalmazott. Természetszerűleg, mivel a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségben (UCI) is így van, a szakágak önállóan működnek (igaz nem szövetségként, hanem bizottságként), hiszen a felelősségeknek és az erőforrásoknak együtt kell járniuk. A rendszer működik, senkinek sem fűződik érdeke ahhoz, hogy konkuráljon a másikkal.

Nálam jobban senki nem ismeri ma Magyarországon a nemzetközi kerékpáros élet szövetségi struktúráit. Meg kell mondjam, hogy szövetségi rendszer szakági szövetségek nélkül a világon sehol sincsen. Nem mondom, hogy tökéletesen működik a rendszer. De belegondolt-e már valaki abba, hogy a hazai rendszerben egy szakági szövetség nem csak a szövetség alapfeladatait látja el? Sokan sokszor arra hivatkoznak, hogy a szövetség nem biztosította ezt, nem biztosította azt, holott azok a feladatok nem is a szövetségi alapfeladatok. Érdekes módon külföldön ezek a kérdések sehol sem merülnek fel…  

Megkerülhetetlen kérdés Katona Kálmán lemondása.

- Nagyon nehéz témakör. A tényleges lemondási okokról nyilván Kálmánt kellene megkérdezni.

Véleményem szerint nyilván nem hatott rá túl pozitívan az a lejárató kampány, amit az elmúlt hetekben egyes körök mesterségesen gerjesztettek ellene. Elég egyoldalú volt az egész, amelynek tényleges okairól mindenféle mende-monda is szárnyra kapott…

Viszont az Ő lemondásával keletkezett egy űr. Véleményem szerint ma nincs olyan ember a kerékpársportban, aki olyan kapcsolatrendszerrel és elfogadottsággal rendelkezne, mint amilyennel Katona Kálmán rendelkezett.

A regnálása idején voltak azért eredményeink is, amelyeket sokat próbáltak meg nem történtté tenni. Elég csak a Millenáris Projektet említsem. Ezt sem gondolta volna senki. Másfél év megfeszített munkájában került, de már közel van a kivitelezési fázis…

Sokan úgy gondolják, hogy ez a kiemelt sportági státusz is előre el volt döntve. Lehet, hogy így volt, de én nem hiszem. Sokak által nem ismert nyolc-tíz hónapos szakmai munka előzte ezt meg. Amely végén előállt egy szakmai anyag (persze biztos lehetett volna még ennél is jobbat készíteni), amelyre azt mondta az állami sportvezetés, hogy ez egy hosszabb távon is elfogadható sportágfejlesztési stratégia. Ez egy lentről felfelé építkező stratégia, jól megtervezett módon.

Sokan nem tudják azt sem, hogy hiába akar a szövetség valamit megvalósítani, ha ahhoz nem biztosítják központilag az anyagi forrást, arra „pont nem lehet költeni” felkiáltással. És a TAO rendszer bevezetése óta – sok más sportág is panaszkodik, hogy szponzori bevételei a nullát közelítik.   

Zárásként szintén közkedvelt téma a Magyar Körverseny kérdése.

- Visszatérve Katona Kálmánra, azt sem tudják sokan, hogy a Kálmán hatalmas potenciált látott a Magyar Körverseny újjáélesztésében, amelynek okán párbeszédet is kezdeményezett a kormányzattal. Elsősorban az anyagi fedezetet kívánta hozzá megteremteni, hosszú idő után. Szakmailag azonban már más a verseny megközelítése, mivel, jelenleg egynapos versenyekkel sokkal több Europe Tour pontot szerezhetünk, mint egy darab többnapos verseny megszervezésével. Így most az olimpiai kvalifikáció évében (2015) még ebbe az irányba kell menni. Ez az ún. „lengyel modell”, de mi még nagyon messze vagyunk attól, hogy teljes egészében ezt bevezessük. És nézzük meg a Lengyel Körverseny most hol áll…

Ha egyenlőre nincs több olyan versenyzőink, akik egy többnaposon az összetettért tudnának harcolni akkor egyszerűen nincs értelme, mert kidobott pénz. Persze 2-3 éven belül ez változni fog, remélem.

Sokan nem értik hogy a Central European Tourra miért erős csapatokat hívnak meg. De manapság már nincsenek gyenge csapatok! Ha bármely klubunk kimegy külföldre ott is ezekkel a sorokkal kell felvenni a küzdelmet. Sőt…Sajnos egyre kevesebb a verseny, így a meglévő csapatok mindig a lehető legnagyobb erővel fognak megjelenni. Ezt elsősorban az olasz versenyek megszűnésével magyarázom.

Ezen túlmutat még a tradicionális ún. „viszonosság elve” is. Persze, hogy meghívjuk a szlovén Adria Mobilt, hisz akkor Ők is meghívják a magyar csapatokat a saját versenyeikre.   

Köszönjük a beszélgetést

- Köszönöm a lehetőséget.

Fotó: Vanik Zoltán

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus
tuttobici
bikeexpress
samcycling
triumviragos
ekszermeglepetes