Kérdések és válaszok: Törzsök Zsolt III. rész

A Világbajnokságot követően rendesen felpezsdült a magyar kerékpársport élete. Anyagunk harmadik részében az MKSZSZ elnökét Törzsök Zsoltot a tényleges problémákkal kapcsolatos véleményéről, illetve az azokkal összefüggésbe hozható megoldási lehetőségekről kérdeztük. Arra kerestük a válaszokat, mik a kerékpársport akkut problémái szakágaktól függetlenül.

Melyek azok a problémák, amelyek jelen pillanatban leginkább hátráltatják a sportág előrehaladását, és miképp lehetne ezeket megoldani?

- Én azt gondolom, hogy a jelenleg fennálló problémák mind egyetlen problémakörre vezethetők vissza. Egyrészről adott egy általános társadalmi probléma miszerint a mai fiatalság nagy része egyszerűen kerüli a fizikális megterhelést, másrészt a sportágnak a megtartó képessége illetve a vonzása finoman szólva sem áll a legmagasabb szinten. De a szemléletesség kedvéért közelítsük meg egy sportolni vágyó gyermek/fiatalember szemszögéből ezt, aki sokszor kénytelen egyedül edzeni, amely nem biztos, hogy minden esetben tervszerű és még kevésbé biztonságos (ha valami baj, például baleset történik nem tudnak róla esetleg). Emiatt nem biztos, hogy jó irány a ma oly népszerű internetes edzés. Amikor az „edző” inkább elküld interneten egy edzésprogramot, és innentől kezdve nem vállal semmiféle felelősséget sem az edzés minősége, sem egy esetleges baleset vagy hatósági összetűzés kapcsán.

De játszunk el a gondolattal és tegyük fel azt is, hogy van egy csapatom öt azonos képességű gyermekkel/fiatallal, amely teljes képtelenség. Egyszerűen nincs meg annak az infrastrukturális feltételrendszere, hogy az öt embert az edző esetleg ne kerékpáron, hanem motoron, vagy gépkocsiban ülve kísérje, növelve a beavatkozás lehetőségeit baj esetén. Hiszen kerékpáron ülve még az erdőből sem tudja kivinni, nemhogy elsősegélyben részesíteni vagy, ha az állapota engedi, orvoshoz vinni.

De a legnagyobb probléma, hogy gyakorlatilag már nincs igazi versenyzőnk sem (tisztelet a kivételnek, és semmi esetre sem kívánok megbántani senkit sem). Nem tudom, hogy mennyire ismert az a történet, hogy a két tannyelvű iskolákban kötelező a kerékpáros program, ennek ellenére az iskolák nem hajlandóak a versenysport felé orientálni a tanulóikat.     

A tényleges fejlődést mindenféleképpen egy sportiskolai rendszerhez hasonló program tudná elősegíteni. De fontos kiemelni, hogy például külföldön általában csak azokat a versenyzőket támogatják, akik bizonyítottan is nagyon jó versenyzők. Németországban csak az lehet kiemelt és támogatott versenyző, aki győzelmet ér el egy olyan regionális versenyen, ahol minimum 120 kerekes rajthoz áll illetőleg azokkal foglalkoznak komolyabb szinten (B keret), akik ezeken a viadalokon rendre az első húszban tudnak végezni. Sajnos Magyarországon ma a tényleges tehetségek száma viszonylag kevés, ellenben azoké az edzőké viszonylag sok, akik pénzügyi ellenszolgáltatásért cserébe kínálják az „virtuális” edzésmódszereiket az interneten keresztül. Csak, hogy éppen az Ő általuk felkészített versenyzők azok, akik nem tudnak komolyabb eredményt elérni például az országos bajnokságokon.

Klubokra levetítve nagyon nagy problémának érzem azt, hogy a klubvezetők nem tudják felmérni azt, hogy semmihez pénzt szerezni lényegesen könnyebb, mint a kevéshez még többet. A megoldás kulcsa lehet a tényleges edzésmunka minőségének a javítása illetőleg a klub életének a jobbá tétele. Azonban valljuk be őszintén, hogy a mai magyar valóságban a versenysport-orientációban gondolkodni nem sok mindenkinek sikerül.

Hazai versenyrendszer?

- Magyarország jelenlegi kerékpársportja nem alkalmas a regionális versenyrendszerek működtetésére. Végéhez közeledik az MKSZSZ versenynaptár egyeztetése, amelyben évek óta nagy figyelmet fordítunk arra, hogy egyszerre két helyen ne legyen ugyanabban az időben verseny. Az ilyen kis országoknál, mint hazánk is, pláne úgy, hogy ismertek az anyagi korlátok véleményem szerint csak az az irány működhet, amelyen mi is elindultunk. Itt le kell, hogy szögezzem, hogy a komoly versenyeket nem olyan versenyszervezőknek kell szervezniük, akik a profitorientáltak, vagy ha mégis, akkor ezt olyan nyomott áron (alacsony nevezési díjak) kellene tenniük, amit a kerékpáros szisztéma jelenleg elbír.

Miért nincs egy az egész országot lefedő versenysorozat hazánkban, lehet-e ennek realitása?

- Ilyen esetben garantálnunk kell, hogy a versenysorozatban részvevő versenyszervezők a sorozat minden egyes állomásán biztosítsák ugyanazokat a feltételeket, gondolok itt a színvonalra, a körítésre és még sorolhatnánk. De a szövetségi alapfeladatok közé „csak” a bajnoki verseny-rendszer megrendezési kötelezettsége tartozik. Ez az MKSZSZ esetében 2014-ben országúton nők és férfiak részére 48+8 (amatőr) bajnoki futam megrendezését jelenti nyolc versenyszámban, míg pályán 56+ 9 (masters) bajnoki futam megrendezését takarja 18 versenyszámban. Mindenki gondoljon bele ez mekkora terhet jelent az előbb említettek tekintetében.

Ne felejtsük el, hogy most a kormányzat a 16 kiemelt sportág részére be fog vezetni egy külön állami sportcsatornát, amely egy óriási lehetőség számunkra is. Katona Kálmánnak volt egy olyan törekvése, hogy infrastrukturális fejlesztések révén a versenyszervezőknek az egységes kinézetet biztosítson. Ez nagyrészt meg is valósult.

Mindezek mellett hangsúlyozottan igyekszünk azoknak a versenyszervezőknek anyagi támogatást nyújtani a műhelytámogatási rendszeren keresztül, akik ennek a felvételére és a megfelelő körülmények közötti felhasználására alkalmasak, valamint vállalják bajnoki futamok megrendezését. Jelen pillanatban ez az elsődleges cél, de más – kiemelt versenyekhez is igyekszünk támogatást biztosítani (pl. Gemenc GP).

Rövidtávon mire lenne ahhoz szükség, hogy a cégek felfedezzék azt a márkaexpozíciós lehetőséget, ami a kerékpársportban rejlik?

- Ez egy nagyon jó kérdés, nyilvánvalóan kellene egy olyan irányú marketing, ami erre rávilágít. Persze azért legyünk őszinték, hogy a TAO rendszer bevezetése óta az abból kiszorult sportágak számára nagyon nehéz a külső források bevonzása, mivel a TAO részét képező sportágak nagyon kedvező feltételeket kínálnak.

Azt sajnos ne várjuk, hogy az állam kiszélesítse majd idővel ezt a kört, mivel ez egy olyan pénzügyi befektetést igényelne, amit az ország egyelőre nem bírna el. Tehát marad az, hogy megpróbáljuk azokat a lehetőségeket kiaknázni, amelyek a különböző szakágakban, más-más formában, de jelen vannak. Felvetődik annak a kérdése, hogy miért nem közvetítenek hazai kerékpáros versenyeket az itthoni televíziók. A válasz nagyon egyszerű a kereskedelmi csatornák egyszerűen megfizethetetlenek, de bízunk benne, hogy az állami sportcsatorna nekünk is megfelelő teret enged majd és, hogy idővel felfedezik a cégek a kerékpársportban rejlő a határainkon is átnyúló lehetőségeket.

Mit várhatunk a jövő évben az Európai Játékok illetőleg a hazai kategorizált versenyek kapcsán?

- A Baku-i játékokra jelen állás szerint a férfiaknál két fő, míg a hölgyeknél egy versenyző utazhat majd Azerbajdzsánba. Ami a kategorizált versenyeinket érinti, jövőre is négy viadal kerül megrendezésre, ugyanazok a versenyek (Visegrad GP, Central European Tour I.-II.-III.) mint 2014-ben. Lenne lehetőségünk még további versenyek rendezésére, de el kellett gondolkodni azon, hogy a hazai kerékpársport fejlődését mi szolgálja jobban esetlegesen újabb UCI pontszerző versenyek szervezése vagy egy későbbi megfelelő szint biztosítása kiegészítve egy utánpótlás fejlesztési program továbbvitelével. Mi ez utóbbi mellett döntöttünk.          

Köszönjük a beszélgetést.

- Köszönöm a lehetőséget.

Fotó: Vanik Zoltán

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus
tuttobici
bikeexpress
samcycling
triumviragos
ekszermeglepetes