Talán minden sportrajongó elgondolkozik egyszer-egyszer azon, milyen is lenne, ha az adott sportág legjobbjai, a személyes kedvencek - még ha csak képzeletben is - egy brigádban szerepelnének.
Egy ilyen álomcsapat felépítése nem könnyű feladat, főleg egy hivatalos ügy tekintetében. Ilyenkor több szempont is szóba kerül, az adott ember, stáb köteles mindent átvizsgálni, mindemellett természetesen háttérbe szorul a szimpátia.
A Cycling Australia a megszokott, évenkénti Jayco díjátadó keretei közt ugyanis egy különlegességre is sort kerített. Mint ismeretes, Don Kirkham és Iddo "Snowy" Munro személyében 1914-ben először állt ausztrál kerékpáros a világ legnagyobb versenye, a Tour de France rajtjánál. Ennek alkalmából a szövetség gondolt egyet, és egy szakemberekből, újságírókból álló bizottság segítségével (melynek vezetője egyébiránt az Orica-GreenEDGE feje, Shayne Bannan volt) kihirdették az elmúlt száz év legjobb hazai, Touron startoló bringásait. A centenáriumi eseményre Melbourne-ben került sor péntek este.
A ceremónia helyszíne egy frappáns megoldással
Kijelenthetjük, hogy nem született meglepetés. A séma alapján Bannanéknek két összetett versenyzőt, két fő segítőt, egy sprintert, két felvezetőembert, egy all-roundert és egy csapatkapitányt kellett megjelölniük, kikötés volt, hogy a doppinggal valamilyen formában kapcsolatba kerülőket nem szabadott figyelembe venni. Így maradhatott ki Stuart O'Grady, Baden Cooke és Neil Stephens is.
A vezérstátuszban álló párost Ausztrália történetének mindmáig egyetlen Tour-bajnoka (2011), a jövő januárban visszavonuló Cadel Evans, valamint a Francia Kör első nem európai sárga trikósa, Phil Anderson alkotja.
"Körülbelül ötven ausszi versenyzett már a legnagyobb háromhetesen, mindenki előtt le a kalappal. Csodálom a régieket, csodálom, amiket végrehajtottak, és nem tudom egyáltalán elképzelni, Don és Snowy honnan szerzett tudomást a viadalról" - fogalmazott az 1982-ben szakaszt nyerő, emellett fehér trikót szerző Anderson.
"Különböző okokból az úttörők sora hosszú, én is annak vallom magam, és így jutottunk el a mai helyzetig. Emlékszem, amikor összepakoltam a bőröndömet, hogy először utazzak Európába, épp Mockridge My World on Wheels című könyvét olvastam (ez egy 1960-as alkotás - a szerk.). Örültem, hisz bepillantást nyertem ebbe a közegbe, mindig is kíváncsi voltam, milyen szerepelni az öreg kontinensen.
Amikor nézem a maiakat, és látom, hogy hibáznak, vagy szimplán nagy dolgokat csinálnak, úgy érzem, ott vagyok közöttük. Nagyszerű lenne egyébként együtt versenyezni ezekkel a kiválóságokkal, akiket most képzeletbeli csapattársaimnak nevezhetek."
Hat ausztrál sárga trikós balról jobbra: McGee, Gerrans, Anderson, Cooke, Evans, O'Grady
A két luxussegítőnek két mai bringást, Richie Porte-ot és Michael Rogerst választották. Mindkettőjüknek nagy szerepe volt Bradley Wiggins 2012-es győzelmében a Team Skynál, Porte tavaly a Froome-elsőségnél is alaposan közreműködött, Rogers zseniálitását pedig idén is mutatta, többek között megnyerte a 16. szakaszt.
A sprinter Robbie McEwen lett, a háromszoros pontverseny-győztes tizenkétszer ünnepelhetett etapsikert, továbbá diadalmaskodott például a Champs Élysées-i záráson is. Felvezetőemberként került a gárdába a szakmájában a világ egyik, ha nem a legjobbjának számító Mark Renshaw, illetőleg a kiváló időfutammenő, 2002-ben és 2003-ban is részdiadalt arató, a dopping ellen egyébként mindig harcoló Bradley McGee is.
Nem maradhatott ki all-rounderként Simon Gerrans sem, ő is viselhette már a maillot jaune-t. Gerrót egyébként többször is szólították az ünnepély során, ő kapta többek között az idény kerékpárosa kitüntetést is.
Az utolsó hely, a kapitányi szerep minden idők egyik legkiválóbb ausztrál sportemberének, az 1928 és 1931 között szereplő, később politikai karriert futó Sir Hubert Oppermannek jutott.
Méltó kezdeményezés, méltó névsor...
A képek forrása: közösségi média
