Gyorsabbá teszi-e őket a tapasztalat, hogy egy olyan helyről jöttek, amely magasabb, mint a Passo del Stelvio vagy éppen az Alp’dHuez? Főszerepben Carlos Betancur, Sergio Henao, Nairo Quintana és Rigoberto Uran.
„Boyacaban, egy kisvárosban nőttem fel, amely 3000 méterrel fekszik a tengerszint felett. Minden reggel bringával mentünk a 16 kilométerre lévő iskolába. Aztán délután vissza. Öt barátommal tekertünk nap, mint nap, akik közül én voltam a legerősebb, így hát idővel versenyezni kezdtem. 16 évesen álltam először rajthoz. Focimezben és focicipőben tekertem, de így is mindenkit magam mögé utasítottam.” – nyilatkozta Nairo Quintana 2010-ben miután megnyerte az egyik legfontosabb utánpótlásversenyt a francia Tour de L’Avenirt.
1500 méter felett, már ténylegesen másképp viselkedik a szervezet. 2400 méteren, pedig átalakul az oxigénfelvétel. Pont ezen okokból kifolyólag utaznak a sportolók időről-időre magaslati edzőtáborba. Az emberi szervezet képes alkalmazkodni, ám egy hónap elteltével minden visszaalakul. Quintana jelenleg a spanyolországi Pamplónában él, ahol az emeleti csillár megközelítőleg 500 méter magasan lóghat. De itt lakik a Sky kerekese Sergio Henao és az AG2R bringása Carlos Betancur is. A lakás tulajdonosa, pedig nem más, mint egy Olimpiai második helyezett, nevezetesen Rigoberto Uran. Ez a kvartett mintegy 8000 kilométerre az otthonától komfortosabban él, mint bárki más a pelotonban. Négy jó barát, akik a versenyeken kívül mindenben támogatják egymást.
Kolumbiában népszerű sportág a kerékpározás. Az országban egész komoly kis hálózata van a kluboknak, egyesületeknek, amelyek támogatják a fiatalok fejlődését. Persze nincs benne a DNS-ükbe a Tour de France győzelem, de minden egyes alkalommal maximális fordulatszámon pörögnek. A kontraszt csupán annyi, hogy ők azért bringáznak, hogy jobbá tegyék az életüket, kiemelkedjenek a mélyszegénységből. Boyaca egy állam Kolumbiában, amely a bányáiról híres, Nairo azért kerékpározik, hogy a szüleit, a családját kiemelhesse a bányából.
Hogy miért népszerű Kolumbiában a kerékpározás? A hegyek miatt, a hosszú hegyek miatt. A hosszú hegyeken egyértelműen lemérhető az erőállapot. A hosszú hegyek megtanítják az embert kitartani, amely ebben a sportágban nélkülözhetetlen. Bár ezt rögtön meg is kontrázhatjuk. Vajon melyik nemzet kerekesei nyerték a legtöbb Alp d’Huez befutót? A válasz: Hollandia. Igen az a nemzet, amely nem, hogy 3000 méterrel nincs a tengerszint felett, de még csak el sem éri azt. Nem kevesebb, mint nyolc holland nyert eddig a kultikus szerpentinen.
A srácokat összevethetjük a Kenya-i futókkal is. Ők mitől olyan jók? Attól, hogy mezítláb futva közlekednek az iskolába? Valójában ez genetika, nemzeti értékek és a kitörés vágyának hármas kombinációja. Elkerülhetetlen kérdés a D-kérdés is, azaz a dopping. Elég sok kolumbiai lebukott már EPO-val. Ennek kapcsán természetesen már ezeket a srácokat is betámadták.
„Rengeteg vizsgálaton átestünk, ráadásul a Biológiai Útlevelünket is folyamatosan ellenőrzik. Az, hogy mi honnan jövünk, az igenis előnnyel bír számunkra,” – mondta Carlos Betancur egy tavalyi interjújában.
Igazolható, hogy azok a kolumbiai kerekesek, akik hosszabb távon Európában maradnak, és nem utaznak időnként haza, rövid időn belül elveszítik előnyüket. Uran például gyakran utazik a Tenerife-i hegyekbe edzeni. Quintana és Betancur sikerei nem meglepőek. Mint fentebb már említettük Nairo 2010-ben megnyerte a Tour d l’Avenirt, Carlos, pedig 2009-ben lett második az U23-as Világbajnokságon. A srácok odafigyelnek egymásra és magukra, kemény közös edzésekkel próbálják fenntartani erőállapotukat, amelyet az idei versenyeken már jócskán bizonyítottak is.
Carlos Alberto Betancur Gomez, 1987. október 13-án született Kolumbiában. Mint már említettük 2009-ben második az U23-as Világbajnokság mezőnyversenyében. 2010-ben a GiroBio győztese, amelyet elsősorban a két hegyi szakasz megnyerésének köszönhet. 2011-ben az Acqua & Sapone gárdájához igazol, majd 2012-ben papíron már a Liquigas-Cannondale kerekese, ám az utolsó utáni pillanatban meghátrál és marad a Pro Kontinentális olasz klubnál. Ugyanebben az évben megnyeri a Trofeo Melinda egynaposát, szakaszt nyer a Belga Körversenyen illetve a Giro di Padanian. Fehér trikós a kiemelt Giro del Trentinon. Az Acqua & Sapone becsődölését követően a francia Ag2r ajánlatát fogadja el. Tavaly az Ardennekben villog, hisz harmadik a Vallon Nyílon és negyedik a Liege-Bastogne-Liege-en. 2014-ben nyeri a Páris-Nizzát.
Sergio Luis Henao Montoya, 1987. december 10-én született Rionegroban. A kezdeti sikereket követően 2008-ban kerül a Colombia es Pasion gárdájához, amelynek színeiben megnyeri az az évi U23-as Kolumbiai Körversenyt, 2010-ben ismétel ezen a viadalon, majd egy évre rá, immáron már mint a Gobernacion Antioquia kerekese a Utahi Körversenyen mutat be egy bizonyos Levi Leipheimernek és szerzi meg az összetett második pozícióját. 2012-ben két éves szerződét ír alá napjaink egyik legmenőbb alakulatánál a Skynál. A kezdeti részsikerek hatására bekerül a Giro keretbe, majd remek versenyzéssel az előkelő kilencedik pozícióban zár. Részt vesz a Vueltan is, ahonnan egy összetett 14. hellyel távozik. 2013-ban egy szakaszgyőzelemmel nyit a Volta ao Algarven, az összetett harmadik helyét kaparintja meg a Baszk Körversenyen, majd megkoronázza teljesítményét a Fleche Wallone ezüstérmes pozíciójával. 2014-ben Biológia Útlevelének anomáliái révén felfüggesztésre kerül.
Nairo Alexander Quintana Rojas, 1990. február 4-én látta meg a napvilágot Tunja falucskájában Boyacaban. Az ifjúsági sikereket követően Henaohoz hasonlóan Ő is a Colombia es Pasion csapatához kerül. 2010-ben megnyeri az egyik legfontosabb U23-as viadalt a franciaországi Tour d l’Avenirt. Egy évre rá a Katalán Körverseny hegyi királya, minek hatására az év végén szerződést kínál neki a spanyol Movistar alakulata. Első pamplónai évében nem sokat teketóriázva nyeri a Murciai Körversenyt, a Route du Sud viadalt és kőkemény olasz egynapost a Giro dell Emiliat. 2013-ban negyedik a Katalán Körversenyen, majd barátaival Henaoval és Betancurral hatalmasat harcolva a Baszk Körverseny győztese, majd a Tour de France második helyzettje.
Rigoberto Uran Uran, 1987. január 27-én született Urrao városkájában. A kerékpározással édesapja ismertette meg, akit néhány hónappal később terroristák raboltak el. Ebben az időben a kis Rigoberto, hogy édesanyját és testvéreit elláthassa lottószelvények árusításával tartja fenn magát. 16 esztendősen Medellinbe költözik és az Orgullo Paisa nevű csapatban kezd el kerékpározni. 19 éves koráig elsősorban a pálya szakágban jeleskedik, majd Marlon Perez Arango jóvoltából az olasz Tenax gárdájához kerül. 2007-ben az Unibetnél folytatja és éri el első jelentősebb sikerét a Svájci Körverseny királyetapjának megnyerésével. 2008 és 2010 között a Caisse d’Epargne kerekese. A spanyol csapat színeiben győzelmeket nem, de kiemelkedő eredményeket sikerül felmutatnia, hisz többek között második lesz a Katalán Körversenyen és harmadik a nagy presztízsű Giro di Lombardian. 2011-től a Sky bringása. Az az évi Touron, Bradley Wiggins bukása után a csapat első számú embere, de végül csak a 24. helyen zárja a Francia Körversenyt. 2012-ben a Katalán Körverseny 4. etapjának győztese, majd a Giro d’Italia legjobb fiatalja és összetett hetedik helyezettje. Olimpiai ezüstérmes, bár fájó lehet, ahogyan Vinokourov megtréfálta a hajrában. 2013-as éve kissé visszafogottabban indul, majd egycsaőásra kibontkaozik. Második lesz a Giro d’Italián, majd első számú összetett menőként az Omega Pharma-Quick Step csapatához szerződik.
Szóval négy kerekes, akik jóban-rosszban összetartanak, de csak szigorúan a versenyeken kívül…
