A Trueba testvérek szülei egyszerű, mezőgazdaságból élő emberek voltak a XIX. és a XX. század fordulóján. A kor nagy találmánya és annak elterjedése az egész családot a kerékpár rabjává tette. A Trueba család első kerékpárját burgonya eladásából vásárolta meg. A nagy szegénység miatt nehéz volt meghozni a döntést, végül egy márka nélküli kerékpár vétele mellett döntöttek. A sportszert a három testvér, Federico, Jose és Vicente (sz. 1905) közösen használták. Federic-et miután benevezett egy helyi amatőr versenyre és csúnyán elesett, a család eltiltotta a versenyszerű kerékpározástól. A Trueba család egyetlen kerékpárja, nagy kuriózum volt a szegény környéken, a szomszédok rendszeresen kölcsönkérték kipróbálásra, és hogy gyorsabban jussanak el a szomszédos falvakba, városokba. A család első kerékpárjának így hamar lába kelt, azaz ellopták. Ekkor a családfő már egy újabb és márkásabb angol gyártmányú drótszamarat vett, amin Jose már benevezett élete első versenyeire. A környéken hamar ismert versenyzővé vált és őt követte ebben Vicente is. Később Jose megengedhette magának, hogy egy francia gyártmányú Favor kerékpárt vehessen így Vicente megörökölhette tőle élete első és immár saját bringáját.
Vicente Trueba élete első versenyén Torrelavega-ban indult 1924-ben. Ez egy olyan viadal volt, ahol csak azok indulhattak, akik még soha sehol nem versenyeztek. A 40 kilométeres megmérettetésen Vicente végül a második lett. Miután hamar kiderült, hogy a győztesnek ez nem az első versenye volt, így Vicente-t hirdették ki elsőnek. Nyereménye egy Gilette borotva volt körülbelül fél dollár értékben. Vicente Trueba 1926-ban lett hivatásos kerékpáros. Élete első profi versenyén, ahol Jose-val együtt versenyzett az utolsó hegyen hat percet vert a mezőnyre és megnyerte a viadalt. A célban értesült róla, hogy az egyik kerékpáros elhunyt a verseny közben. Vicente teljes nyereményét az elhunyt családjának adta a temetési költségek rendezésére. 1927-re Jose és Vicente is a Gimnastica-Torrelavega csapatában tekertek. A következő években hol volt csapatuk hol nem, utóbbi esetben mindig független versenyzőként álltak rajthoz. A fordulatot pályafutásukban a Tour de France-on történt változás hozta el. 1930-ban Henri Desgrange úgy döntött, hogy a szponzorált csapatokat felváltják a nemzeti csapatok. Ekkor hívták meg az első spanyol alakulatot a Tourra,.Salvador Cardona, Valeriano Riera és Francesco Capeda mellett a csapatban szerepelt Jose és Vicente is. Életük első nagy körét mindketten be tudták fejezni, a 36. illetőleg a 24. helyen. A Tour siker (már a célba érés is annak számított, ahogy ma is az) meghozta a pénzt a testvérpárnak. A következő évben a Trueba testvérek számos jövedelmező meghívást kaptak elsősorban pályaversenyekre. Így a Tour abban az évben kimaradt, de nem csak nekik, hanem az egész spanyol csapatnak. José Trueba 193 1végén visszavonult a versenyzéstől. A következő két évben Vicente touriste- routier -ként állt rajthoz a Francia Körversenyen. Ez azt jelentette, hogy a verseny teljes költségét magának kellett állnia (szállás, étkezés), amellett, hogy senkitől sem számíthatott segítségre, ha a versenyen bármiféle problémája adódik (defekt, technikai meghibásodások). Végül az 1933-as Tour hozta meg Vicente Trueba számára a halhatatlanságot. Desgrange ebben az évben alkotta meg a hegyi pontversenyt, a Hegyi Király megtisztelő címéért. Az első hegyi versenyt a Martini & Rossi vermut márka szponzorálta. Trueba volt vélhetőleg az első versenyző, akit mai szemmel is hegyi menőnek nevezhetünk. A mindössze 45 kilós és igen alacsony Truebának nem volt nehéz szó szerint elpörgetni a mezőnytől a könnyebb áttétellel, így a hegyekben felfelé nem volt az 1933-as Touron igazi vetélytársa. Ellenben a lejtmenetben, az oldalszeles szakaszokon, sprinthajrákban és az időfutamokon komoly nehézségei voltak fizikális adottságai miatt. Ezen hátrányok ellenére az igen előkelő hatodik helyen végzett; ne feledjük el, hogy csapat nélkül tette mindezt! Emellé tizenhat hegyen haladt át a mezőny előtt és megdöntötte a Galibier megmászásnak akkori idejét is. Mivel lejtmenetben adottságai miatt mindig beérték soha nem tudott szakaszt nyerni a Tourokon. A hegyi befutók a kor infrastrukturális viszonyai miatt még nem voltak megoldhatóak, az aszfalt nélküli lejtmenetben, pedig rendkívül kis súlya miatt a nagytermetű nehezebb versenyzők könnyedén beérték. Amikor ott tudott maradni mellettük a nagyvárosokban lévő célvonalig, minden esetben lesprintelték, hiába volt a hegytetőn tíz perc körüli előnye. Az első Hegyi Király verseny így végződött: 1. Vicente Trueba 134 pont, 2. Antonin Magne 81 pont, 3 Giuseppe Martano 78 pont. Ekkor kapta Desgrange-tól Vicente a Torrelavegai Bolha becenevet. Vicente Trueba még két Touron vett részt. 1934-ben második lett René Vietto mögött a hegyi összetettben.
Manuel és Fermin Trueba (sz. 1915) 1933-ban illetve 1934-ben kezdtek el komolyabb szinten versenyezi. Számottevő eredményt és a család Grand Tour szakaszgyőzelmeit utóbbi mutatta fel. Fermin-t otthon csak „mininek” hívták még a családban is aprónak számító termete miatt. Természetesen örökölte a felmenőitől a kerékpársport iránti szeretetett és elhivatottságot. Elsősorban bátyja Vicente sikerei inspirálták. Hegyi király testvérével ellentétben már fiatalkorától versenyzett pályán és ez megadta neki azt a fajta erőt, ami Vicente-ből hiányzott. Az 1935-ban először elrajtoló Vuelta a Espana-n még két testvérével Vicente-vel és Manuel-el indult. A negyedik szakaszon egy nagyobb esés miatt azonban feladta a versenyt, ennek ellenére beválogatták az 1935-ös spanyol Tour csapatba. (akkor még tavasszal volt a Vuelta). A Tour-ról betegség miatt maradt távol. Következő évben szintén bekerült a Tourra készülő spanyol válogatottba, ám ekkor a katonai szolgálat miatt nem indulhatott el a Francia Körversenyen. Pályafutása alatt többször készült a Tour-ra és a Giro-ra, de a spanyol polgárháború majd később a II. világháború miatt egyikre sem jutott el. Mire visszatérhetett volna a nemzetközi szintérre 1946-ban felhagyott a versenyzéssel. Hazájában viszont letette a névjegyét, 1941-ben második lett a Vueltán és ebben az évben ő lett a Spanyol Körverseny hegyi királya. Ezen a Vueltán tízszer végzett az első háromban és három szakaszt meg is tudott nyerni. Amellett, hogy ez volt a legsikeresebb éve, össze tudott még gyűjteni negyvenhét győzelmet, köztük négy spanyol hegyi bajnoki címet (1940-42, 1944) és egy országúti mezőnyverseny elsőséget is (1938).
Vicente Trueba profi pályafutása után lakhelyén házakat építettet, később porcelángyárba és étterembe invesztált, ekkor elhízott és „elvesztette” a Torrelavegai Bolha becenevét. A santanderi kikötőben is volt érdekeltsége egy nagy raktárt üzemeltetett. Miután a raktár leégett testvérével Madridban alapítottak tervező és építési céget. Vicente Trueba 1986-ban hunyt el. 2005-ben születésének 100. évfordulójára posthumus kitüntetés kapott. Testvére, Fermin 2007-ben követte az égi pelotonba.
