Mindenki könnyű szerrel írta le egy gyengébb év miatt. Nagyon úgy fest azonban, hogy korai volt a temetés, lehet csomagolni a tort, betenni a fagyóba. Aztán július végén neki kell állni levonni a konklúziókat, mert ez most más lesz.
TIRRENO-ADRIATICO
Egy verseny, mely helyet cserélt a Párizs-Nizzával. No, nem időben, rangban. Emitt a rajtvonal mögé Uran, Kwiatkowski, Porte, Moreno, Quintana, Kreuziger, Horner, Scarponi állt föl, amott Rui Costa, Betancur, Slagter, Vichot, Fuglsang. Nem rossz „névshowr” egyik sem. Sőt, egyik jobb, mint a másik, de most tényleg. Az Egyik jobb, mint a másik. Már ebből is látszik, hogy idén minden más lesz.
A tengerek versenyének elején volt egy kis mocorgás, kis lengyel parádé, aztán magamutogatás Sagan módra, utána meg jött a daráló március 16-án, egy kis eutanázia a Cittareale-n. Kérdés kevés volt, válasz meg egy. A győzelemnél csak egy dolog volt fontosabb, a „hogyan”. Az utolsó méterekre hagyni a döntést?! Messzemenőkig szokatlan stratégia volt tőle. Talán mondhatjuk úgy is, sose látott. Na, igen, ettől is lesz más ez a nyár.
Nyakán az egyik leggyorsabb lábú honfitársával Dani Moreno-val is kivárt, aztán a végén elköszönt. Ez volt az első igazi jel. Én ilyet is tudok már. Pipa. Persze ez volt a királyszakasz, ugyebár. Az összetett már nem lehet meg, aki időt akart nyerni, annak itt kellett megtenni. Kwiatkowski meg kibírta… Téma lezárva.
Másnap aztán jött a szálak kissé váratlan kigubancolása, az asztalsöprés. A türelmetlen „táncoló-lábak” nem vártak a Guardiagrele-re. A Passo Lanciano-n hátra nézett, jöttök nem jöttök? Nem jöttek. Elindult, aztán már vissza se nézett. A különbség meg csak nőttön-nőtt. A már-már védjegyszerű, impresszív támadás demoralizálta az esélyesek teljes sorát. Erre nem lehetett válaszolni, ehhez nem volt erő. Ez valami különleges és kezelhetetlen attak volt, ez most egészen más volt.
Ezzel visszatért. Az emberek ezt mondták. Pedig, el se ment, csak menesztették. Ez most más lesz. Kicsit fordult a lapjárás és lejött a két ász.
Azért még maradt egy gyors feladat. Egy kis szembesítés Katalóniában. Legyőzni a démont. A friss Purito ficánkolt, Van Garderen megmutatta magát, kiderült, hogy a Giant-Shimano csak sztár-sprintereket főz ki a boszorkánykonyhában. De mindez valahogy olyan légies volt és másodlagos, mert a mezőnyben ott tekert a Tour címvédő Christopher Froome, és vele kellett farkasszemet nézni, csak vele. És ez megtörtént, persze a brit sérülésből jött vissza és még nem az igazi, mondják. Ennek fényében már csak az a kérdés, hogy akkor miért támadott elsőként mindkét hegyen? A lényeg a lényeg, itt egy második hely, ott meg egy kis fejtörés. Eddig idén minden más lett.
2014-ben a World Tour ranglista élén 198 ponttal.
Ja, hogy ki:
Alberto Contador Velasco avagy „El pistolero…”
Dovák Dávid írása...
Kép forrása: Flickr via Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye
