Az első Giro-Tour dupla története

Az első Giro-Tour duplázás nem ment könnyen. Noha Fausto Coppi 1949-ben csúcsformában versenyzett, nem kizárólag a teljesítményén múlt a siker. Az első duplához szükség volt egy fantasztikus csapatvezetőre, Alfredo Bindára is. Az azóta eltelt hatvanhat évben a kerékpársport legnehezebb dupláját mindössze öten tudták megismételni.  

1949-ben Coppi magabiztosan nyerte a Milánó-San Remót és a Giro előtt a Giro di Romagna egynapost, ahol legnagyobb riválisára Bartalira több mint tíz percet vert. Az 1949-es Giro előtt az olasz sportot hatalmas tragédia érte. Május elején lezuhant a Torino F.C.-t szállító repülő, ahol majdnem a teljes csapat odaveszett. Ez a klubcsapat adta az olasz nemzeti válogatott kezdő tizenegyének tíz játékosát. Az elhunyt futballisták nem csak a nemzet hősei voltak, hanem Coppi és Bartali barátai is. Coppi az egész Giro alatt (és később is) mezén viselte a torinói futballklub címerét. Az 1949-es Giro Szicíliából rajtolt és az ország nyugati partvidékén tartott a Dolomitok majd az Alpok felé. A két nagy esélyes – Bartali és Coppi – tartalékolták az erejüket a két legkomolyabb hegyi szakaszra. A 11. szakaszon a bolzanoi cél felé a Rolle, a Pordoi, és a Gardena hármasát kellett meghódítani a mezőnynek. Coppi nyerte a szakaszt és az összetettben felzárkózott a második helyre. Bartali az összetett harmadik helyén állt tíz perc körüli hátránnyal.

Az összetett eleje nem változott a 17. sorsdöntő, Cuneo – Pinerolo szakaszig. Ami ezen az etapon következett az bekerült a történelemkönyvekbe. Coppi az öt hegycsúcsból (Maddalena, Vars, Izoard, Montgenèvre, Sestriere) ötön kelt át a mezőny előtt. Ekkor hangzott el a híres kommentár: „„Un uomo solo. Un uomo solo è al comando la sua maglia è biancoceleste il suo nome è Fausto Coppi”  azaz „Egy férfi egyedül. Egy férfi egyedül az élen, a meze fehér és égszínkék, a neve Fausto Coppi„. (Erre a szakaszra emlékeztek 60 évvel Coppi győzelme után, a 2009-es Giron, amikor egy az egyben ugyanez volt a szakasz.) Coppi győzelmével átvette a maglia rosát és huszonhárom perces előnyre tett szert a második Bartlival szemben, amivel az összetett gyakorlatilag el is dőlt. A következő etapon, a torinói időfutamon megemlékeztek a tragikus sorsú labdarúgókról. Coppi érthetően nem tudta megnyeri a szakaszt a fáradtság miatt, ám így is negyedik lett, és megnyerte a Giro d’Italiát.

Miután Coppi klubcsapatában –a  Bianchiban – megnyerte a Girot június 12-én, figyelme a Tour de France június 30-ai rajtára terelődött. Az olasz nemzeti kerékpárcsapat kapitánya, Alfredo Binda már márciusban leült tárgyalni az 1948-as Tour győztes Bartalival és Coppival hogy meggyőzze őket, induljanak együtt a Francia Körversenyen. Binda azt ígérte, mindketten azonos számú segítőt kapnak és meggyőzte Coppit, hogy az olasz nemzet érdeke, hogy ott legyen a Tour-on, amit egy olasznak kell megnyernie. A ’Coppi és Bartali egy csapatban elv’ azért nem volt akkoriban elképzelhető, mert az 1948-as valkenburgi világbajnokságon a két bajnok annyira egymásra figyelt, hogy gyakorlatilag kiestek a versenyből. Amikor ezt észrevették mindketten feladták a versenyt, mert nem volt már esélyük felérni sem az üldözőkre, sem az élcsoportra. Az olasz szövetség az óriási botrány után három hónap eltiltással büntette Bartalit és Coppit (késő ősszel a holtszezonban), arra hivatkozva, hogy nem tisztelték az olasz kerékpársport presztízsét és a nemzet érdekei elé helyezték személyes rivalizálásukat.  Fél évvel az esett után, mikor Binda leült velük tárgyalni a közös Tour indulásról úgy fogalmazott: „Olyan mintha egy kutyát és egy macskát kellene betenni egy zsákba”. A kialakult helyzetet nehezítette, hogy Coppi egy kétfejű csapatott eredendően gyengébbnek tartott és nem bízott abban, hogy egyformán tudják majd segíteni őt és Bartalit az olasz kisérőkocsikból. A két bajnok újságok hasábjain egymást okolta azért, hogy az egyik rontja a másik esélyeit.

A 36. Tour de France végül egy olyan olasz csapattal rajtolt el, amiben mind Coppi, mind Bartali ott volt. A puskaporos hangulat egészen az ötödik szakaszig bírta ki robbanás nélkül. Az ötödik szakaszon Coppi elment a nap szökésével, és amikor már hat perces előnyre tettek szert bukott. A kisérőkocsiban azonban nem volt a méretére kerékpár és várni kényszerült. Amikor Bartali meglátta honfitársát az útszélen megállt és együtt várták be Bindát, aki a mezőny mögött meg is érkezett Coppi kerékpárjával. A két olasz együtt kezdte üldözni a tovatűnő mezőnyt. Ám a csalódott, fáradt és éhes Coppi egyre csak lassult. Bartali úgy döntött, hogy otthagyja, mivel még versenyben akart maradni. A szakasz végén Coppi tizennyolc percet vesztett és a verseny feladása mellett döntött. Coppi úgy érezte, hogy Bartali több segítséget kap, mint ő, hiszen Binda nem őt kísérte a szökésben, hanem Bartalival maradt a mezőny végén autózva. Binda egész este győzködte Coppit, hogy nem igaz, amit állít, és hogy ne adja fel a versenyt. A beszélgetést és a hajthatatlan Coppit egy vak ember és kutyájának váratlan feltűnése zavarta meg a szállodában. A világtalan úr elmesélte Coppinak, hogy róla nevezte el a kutyáját Faustonak, akit soha nem hagyna el és a kutya sem hagyna el őt soha. A rövid és furcsa monológ után a vak ember távozott. Coppi rövid hallgatás után beleegyezett a Tour folytatásába. Ekkor Coppi hátránya 38 perc volt az akkor első Marinelivel szemben, aki végül harmadik lett az 1949-es Tour-on. A következő kulcsfontosságú szakaszokon Coppi megkezdte a hősies felzárkózást. Megnyerte az időfutamot és a Pireneusokban megfelezte hátrányát. Az Alpokban, Bartali születésnapján együtt szöktek meg az Izoard-on. Coppi hagyta, hogy Bartali megnyerje a szakaszt. Az ötödik szakaszon begyűjtött hátrány miatt Coppi még nem vehette át a sárga trikót, így az Bartalira került. Másnap a duó megismételte a teljesítményt, ám amikor Bartali már másodszor bukott lefelé, Binda rászólt a jóval erősebb Coppira hogy menjen, ne várjon tovább. A sárga trikó a verseny legerősebb emberére került. Coppi az utolsó időfutamot is megnyerte, ahol több mint hét percet vert a második Bartalira. 1949 július 24.-én, amikor végett ért a verseny Párizsban Fausto Coppi lett az első kerékpárversenyző, akinek sikerült megnyerni egy éven belül a Giro d’Italiát és a Tour de France-t. Coppi ezt a bravúrt 1952-ben is meg tudta ismételni.

1952 óta ez a bravúr még öt másik versenyzőnek sikerült:

1964 Jascques Anquetil

1970 Eddy Merckx

1972 Eddy Merckx

1982 Bernard Hinault

1985 Bernard Hinault

1992 Miguel Indurain

1993 Miguel Indurain

1998 Marco Pantani

Idén Alberto Contador próbálkozik meg a kerékpársport legnehezebb duplájával, megnyerni egy éven belül a Giro d’Italiát és a Tour de France-t. Az olasz háromhetest már megnyerte.

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus
tuttobici
bikeexpress
samcycling
triumviragos
ekszermeglepetes