Daniel éppen, hogy csak makogott valamit angolul, hisz anyanyelve a Tigrinya. A szerződés megkötését követően a 23 esztendős bringás Varese közelébe költözött, ahol Pietro Scampini irányításával Baden Cooke felügyelete alatt készült. Amikor a zöldek csapatvezetője Shayne Bannan is rendre meglátogatta őket. "Ennek a srácnak mindössze 3% a testzsírszázaléka. Pietro fantasztikus munkát végzett, évek óta figyeli az afrikai kerekeseket és próbál segíteni nekik az előrelépésben." - nyilatkozta a csapatvezető. Teklehaimanot egy rozoga Mountain Bike bringán kezdte, ezzel rótta a köröket alsó Eritreában. Nehéz gyerekkora volt, hisz egy 30 éves polgárháborúba született bele 11 testvérével egyetemben.
1993-ban aztán a háborúnak vége szakadt, az ország, pedig fejlődésnek indult. A 2000-es évek elején Olaszországba, majd Angliába került, míg 2005-ben országúti kerékpárra ültették. A villámléptekben fejlődő eritreai országúti szakág vezetői valamit láttak benne, hisz első versenyén az Elefántcsontparti Körversenyen az összetett ötödik helyén zárt. Innen már egyenes út vezetett az elitbe, hisz miután Marokkóban is győzött egy versenyen Michel Thieze meghívta őt a Nemzetközi Kerékpáros Szövetség edzőközpontjába. Az itt töltött három esztendő alatt mindent megtanult, amit megtanulhatott, ráadásként helyrehozták kisebb szívbillentyű problémáját is. 2009-ben hatodik lett a legnevesebb U23-as körversenyen a Tour de l'Aveniren, olyan nevek mögött, mint Tejay Van Garderen vagy éppen Romain Sickard. 2010-ben a Cervelo stagiaireként két versenyen is szerepelhetett Olaszországban, majd levezetésképpen magabiztosan megnyerte a Ruandai Körversenyt. Thieze szerint Daniel idővel egy egészen kimagasló összetett versenyzővé válhat. Nagyon fejlődik az időfutamban és a hegymenetet is jól bírja. A mester azonban Daniellel együtt elhagyta az UCI Akadémiáját és az új svájci projekthez az IAM Cyclinghoz szerződött.
Bár több második vonalú csapat is kereste, végül a GreenEDGE lett az a csapat, ahol lehetőséget biztosítottak a World Tour első fekete afrikai kerekesének. Teklehaimanot két éves szerződést kötött velük, amelynek kapcsán az évi minimumot, azaz 33000 Eurót keresett. Amikor télen vareseben beköszöntött a rossz idő Baden Cooke magával vitte Ausztráliába, sőt konkrétan náluk lakott és még a karácsonyt is velük töltötte. A legnagyobb problémának az tűnt, hogy hősünk mindössze 30-35 napot versenyzett egy évben a Pro Tourban átlagos 80-100 nappal ellentétben. Láttuk a Török Körversenyen és számos egyéb versenyen is brillírozni, de a szakemberek mégis úgy vélük, hogy majd 2015 lesz az az év, amikor eritreai robbanthat.
2012-ben hazája első versenyzőjeként bemutatkozhatott a Vuelta Espanan. Sajnos a 2013-as év nem sikerült túlságosan jól, mivel kisebb sérülései miatt keveset versenyzett. Ennek ellenére pályafutása eddigi egyik legnagyobb győzelmét aratta a Prueba Villafranca egynaposának megnyerésével.
A 2014-es évet már az MTN-Qhubeka színeiben kezdte.
Közben persze nem szabad elfelejtkezni a többi feltörekvő eritreai kerekesről sem. Daniel kijárt egy utat, amit jelen pillanatban már legalább fél tucatnyian követnek, ráadásul már az utánpótlás is a küszöbön toporog.
Natnael Berhane lassan a Europcar egyik ikonjává növi ki magát a Török Körversenyen (2013) illetőleg Tropicale Amissa Bongon (2014) aratott győzelme okán.
Merhawi Kudus szintén az MTN-Qhubeka színeiben brillírozik. Már most élete legjobb szezonját futja minek után az összetett második helyén végzett a nemrég véget ért Langkawi Körversenyen.
Rajtuk kívül érdemes még megemlíteni Frekalsi Debesay, Meron Russom és Jani Tewelde hármasának neveit.
Azonban már az utánpótlás is jelen van, hisz Mekseb Debesay a minap megnyerte az Algériai Körversenyt és az elmúlt hónapot tekintve további hét alkalommal állhatott dobogóra. Amanuel Gebrezgabihier pedig a Bildai Körversenyen tudott győzni.
És mi lesz még itt, ha ezek a srácok be is érnek?
A kép forrása: Flickr via Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye
