Boeckmans egyelőre öt percet tud egyhuzamban kerékpározni - ez is csoda az augusztusban elszenvedett sérüléseihez mérten. A 28 éves belga a Vuelta nyolcadik szakaszán bukott nagyot, beverte az arcát, aminek következtében több csontja is tört, elvesztette eszméletét, törtek bordái, légmelle alakult ki, bevérzett és begyulladt a tüdeje.
Mesterséges kómába helyezték két hétig, de sajnos még lélegeztető-gépre is szüksége volt. Azonban ma már elhagyta a kórházat, a minap pedig egy sajtótájékoztató keretein belül beszélt az állapotáról, illetve arról, hogy a bukás körüli napokra csak nagyon felületesen emlékszik.
„Semmire nem emlékszem a bukás előtti napokból és magára az esésre sem” - mondta.
„Az első hetekben volt pár furcsa álmom. Azok közül, akik meglátogattak Spanyolországban, mindenkivel álmodtam, de mindig valamilyen teljesen más szituációban fordultak elő az álmaimban. Nagyon zavarba ejtő volt. Úgy tűnik, csak az első pár szakaszra emlékszem tökéletesen a Vueltából, aztán zavarossá válik minden. Csak három nappal a kómából való felébresztés után tértem teljesen magamhoz.”
Boeckmans visszatért Belgiumba, és megkezdte az egész téli időszakot igénybe vevő rehabilitációt. Tizenöt kilogrammot vesztett testtömegéből a sérülései miatt, ám még további műtétekre is szüksége lesz, hogy a tört csontokat összetartó csavarokat eltávolítsák.
„Az első gyakorlatoktól kezdve érzem a fejlődést magamon. Még akkor is, ha ez az előrelépés nagyon kis lépésekben történik. Erőnlétileg már jobban érzem magam, ráadásul már vissza is szedtem egy hányadát az elvesztett tömegemnek: a tizenöt kilogramm mínuszból már nyolc visszajött. Nem érzek fájdalmat, de érzem, hogy többször is megoperáltak. Az állkapcsomban lévő csavarok már nagyon zavarnak, a jövő héten szerencsére eltávolítják őket.”
„A fejfájásom erősödik, amint hosszabb idejig kell koncentrálnom. Ilyenkor pihenek inkább. A napjaim nagy részét egy sötét, teljesen csendes szobában töltöm. Az agyrázkódásból így tudok a leggyorsabban felépülni.”
Még nagyon korán van ahhoz, hogy a versenyzéshez való visszatérésről beszéljünk, de Boeckmans hajthatatlannak tűnik azzal kapcsolatban, hogy mindent meg fog tenni a mielőbbi felépülése érdekében.
„Egyszer sem merült fel bennem, hogy feladjam a kerékpáros karrierem. Kezdetben nem fogtam fel, milyen súlyos az állapotom. Egy kórházban voltam, de nem tudtam, miért. Minél gyorsabban ki akartam onnan szabadulni, és újra csatlakozni a csapathoz. A családom és a barátaimtól származó elmondások alapján most már nagyjából össze tudom rakni a képet. A kerékpározás még mindig fontos szerepet tölt be az életemben, és egy nap újra az a kerékpáros akarok lenni, aki a bukásom előtt voltam. Amikor a világbajnokságot néztem, saját magamat is a mezőnybe képzeltem.”
A bukás után a Lotto-Soudal csapata minden támogatást felajánlott a versenyző rehabilitációs időszakára, a csapat menedzsere, Marc Sergeant, megerősítette, hogy ez a támogatás a következő két szezonban is fenn fog állni.
„A következő két évben is támogatni fogjuk a felépülését, hogy újra kerékpárversenyző váljék belőle. Tudjuk, hogy nem biztos, hogy ugyanarra a szintre tud majd visszatérni, mint azelőtt, de semmi sem lehetetlen. Utóbbiról Kris már az elmúlt hetekben tanúbizonyságot tett. A szerződése meghosszabbítását már az esés előtt tényként kezeltük, és ez azóta sem változott. Csapatként fogjuk támogatni, amiben csak tudjuk, és annyi időt adunk neki, amennyire csak szüksége van” – mondta a csapat vezetése.
