Az ausztrál GreenEDGE csapata 2011 januárjában alakult meg Shayne Bannan vezetésével, azzal a nagyra törő céllal, hogy 2012-re Ausztrália első World Tour csapata lehessenek. Ebbe a nem kis vállalkozásba már többen is belefogtak az utóbbi években, de sorban elbuktak, elég csak a nagy reményekkel megalakult Pegasus Cycling Teamre gondolni. Ezúttal azonban úgy tűnt, hogy a GreenEDGE megtalálta a siker receptjét: vettek egy multimilliomos kerékpárrajongót, összevásárolták a legnagyobb ausztrál tehetségeket, hozzáadtak néhány tapasztalt kerekest, így az eredmények sem maradhattak el.
A csapat a 2011-es évet teljes egészében a 2012-es évad megalapozásának vetette alá, amelyet nagybevásárlással kezdtek. Sorban megkörnyékezték az összes valamirevaló ausztrál bringást, és a csábító ajánlatnak kevesen tudtak ellenállni. Az igazolásokban nagy szerepet játszott a Garminból eltanácsolt csapatfőnök, Matthew White, aki nem csak a Garmin szinte teljes ausztrál különítményét, azaz Cameron és Travis Meyert, Matt Wilsont, Jack Bobridge-ot, Brett Lancastert, de még az új-zélandi Julian Deant, és az egyik versenyigazgatót, Lionel Marie-t is magával csábította a GreenEDGE-be. A csapat összeállítása során a vezetés arra törekedett, hogy egyformán képviselve legyenek a fiatal tehetségek, mint például Michael Hepburn, Luke Durbridge vagy Leigh Howard és az olyan sokat tapasztalt bringások, mint Stuart O’Grady vagy Baden Cooke. A keret kialakításánál azt is szem előtt tartották, hogy a legnagyobb részét hazai versenyzők alkossák, amit sikerült is elérni, hiszen a 30-ból 17 kerekes ausztrál nemzetiségű volt.
A csapat névadó szponzor nélkül vágott neki az idénynek, a legnagyobb pénzügyi támogatójuk maga Gerry Ryan volt. A mecénás Ausztrália egyik leggazdagabb embere, akinek a vagyonát 180 millió dollárra becsülik. A tárgyalások több nagy céggel is folytak, míg májusban végre bejelentették, hogy hároméves szponzori szerződést kötöttek az Oricaval.
A 2012-es év újonc csapata összességében sikeres szezont tudhat a háta mögött, hiszen összesen 32 győzelmet ünnepelhettek. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: Simon Gerrans megszerezte az ausztrál bajnoki címet, megnyerte a Tour Down Under összetettjét, a Milano-San Remot és az egyik kanadai egynapos versenyt is. Michael Albasini nem várt sikereket ért el a Katalán Körversenyen és bezsebelt egy szakaszgyőzelmet a Svájci Körön is. Luke Durbridge az összetettet és egy szakaszt is elhódított a Szárd Körversenyen. A Vueltán Simon Clarke gyűjtött be egy szakaszt, a világbajnokságon pedig 3. lett a gárda a csapatidőfutamon. A várakozásokkal ellentétben a sprintek terültén kicsit haloványan teljesítettek, különösen annak fényében, hogy a gárda sprintereit úgy harangozták be, mint akik a Sky gyorslábúival fognak meccselni. Goss ugyan nyert egy szakaszt a Girón, és több második helyet is sikerült szereznie, de egy hozzá hasonló kaliberű sprintertől azért többet vártunk.
A holtszezonban nem volt nagy a mozgás a gárda körül: a távozók között találjuk Jack Bobridge-et, aki egyrészt nem túl sokat mutatott a 2012-es évben, másrészt az sem segítette elő a karrierjét a csapatnál, hogy a nyáron ittas vezetés miatt lekapcsolták a rendőrök. Rajta kívül McEwent és Wilsont találtuk még a távozók listáján, hiszen mindketten visszavonultak. Mindössze egy új versenyző érkezett az ausztrál Michael Matthews, aki a hajrákban jeleskedhetett, de sprinter létére a dombosabb terepet is jól bírta.
A 2013-as Tour de France alapjaiban változtatta meg a csapat életét, és nem csak a busz miatt!
A harmadik szakaszon Simon Gerrans révén megszerezték első, ha buszt is ide számoljuk második győzelmüket, aztán Nizzába átutazva a csapatidőfutamot is megnyerték, s ezzel Gerrans magára ölthette a sárga trikót.
De ne szaladjunk ennyire előre. Januárban Luke Durbridge nyerte az ausztrál nemzeti bajnokság mezőnyversenyét illetőleg időfutamát is. Bár ezt követően Gerrans nem tudta megvédeni címét a Tour Down Underren, azért egy szakaszgyőzelmet csak össze harácsolt. Közben Sven Tuft Argentínában brillírozott és kanadai időfutambajnokként hozta a kötelezőt a San Luisi Körverseny kronóján.
Rajtuk kívül remek szezont futott Leigh Howard, Michael Albasini, Matthew Goss, Christian Meier, Cameron Meyer és a Tour alatt első afrikaiként a sárga trikót magára öltve Daryl Impey is. Ne is soroljuk tovább, hisz 16 különböző versenyzőjük állhatott fel az idény folyamán a dobogó legfelső fokára. A Touron pedig egyszerűen az egyik legjobb gárda benyomását keltették.
Az év végéhez közeledve még Daniel Teklehaymanot és Jens Keukeleire is beköszönt, majd a világbajnokságon is odatették magukat, mind a csapatidőfutam, mind az egyenkénti kronó alkalmával.
2014-re kissé felforgatták a csapatot, ám a fő cél továbbra is a győzelmek szállítása. Esteban Chavez és Ivan Santaromita leigazolásával talán most már a kissé hegyesebb terepeken is számolhatunk velük. A nemzeti bajnokságon taroltak, majd a Tour Down Under illetőleg a Jayco Herald Sun Tour révén ismét megalapozhatnak egy nem akármilyen szezonkezdetet.
Chaves ás Santaromita mellett a Yates ikrek Adam és Simon is nagy fogásnak tűnnek. Damien Howson sem lesz elveszett figura, az év végén, pedig a szupertehetség Caleb Ewan is felszáll majd a fedélzetre.
Fájó veszteség talán Sebastian Langaveld illetőleg Daniel Teklehaymanot kettősének elvesztése.
Összességében egy nagyon komoly kis csapatot raktak megint össze a déli féltekén, amely akár még arra is képes lehet, hogy túlszárnyalja az előző év teljesítményét.
Főbb vezetők: Shayne Bannan, Matthew White, Matteo Algeri, Lorenzo Lapage
Érkezett: Esteban Chaves (kolumbiai, Colombia), Mathew Hayman (ausztrál, Sky), Damien Howson (ausztrál, neo), Ivan Santaromita (olasz, BMC), Adam Yates (brit, neo), Simon Yates (brit, neo)
Maradt: Michael Albasini (svájci), Sam Bewley (Új-zélandi), Simon Clarke (ausztrál), Mitchell Docker (ausztrál), Luke Durbridge (ausztrál), Simon Gerrans (ausztrál), Matthew Goss (ausztrál), Michael Hepburn (ausztrál), Leigh Howard (ausztrál), Daryl Impey (dél-afrikai), Jens Keukeleire (belga), Aidis Kruopis (litván), Brett Lancaster (ausztrál), Michael Matthews (ausztrál), Christian Meier (kanadai), Cameron Meyer (ausztrál), Jens Mouris (holland), Sven Tuft (kanadai), Pieter Weening (holland)
Távozott: Fumiyuki Beppu (japán, Trek Factory), Baden Cooke (ausztrál, visszavonult), Allan Davis (ausztrál, ?), Sebastian Langeveld (holland, Garmin-Sharp), Travis Meyer (ausztrál, Drapac), Stuart O’Grady (ausztrál, visszavonult), Wesley Sulzberger (ausztrál, Drapac), Daniel Teklehaimanot (eritreai, MTN-Qhubeka), Tomas Vaitkus (litván, visszavonult)
