“Egyáltalán nem csak a vezetésből áll a munkád” - mondja Francis Bur, az IAM Cycling sofőrje. “Ez nem kilenc óra vezetés hat napig, aztán megállás. Köze sincs ehhez.”
“Az emberek azt hiszik erről az állásról, hogy a buszsofőr csak vezet” - teszi hozzá az Orica-GreenEDGE sofőrje, Garikoitz Atxa. “Én készítem el a regeneráló italokat, illetve a regeneráló ételeket a versenyek után. Én mosom a buszt, én mosom ki a ruhákat, illetve a rádiókat is én ellenőrzöm és töltöm fel. Illetve természetesen vezetek is.”
A buszsofőrök a csapatok rejtett igás lovai, és nem csak a kormánykerék mögött. Nem ritka eset, hogy a csapat sofőrje beáll masszőrnek vagy szerelőnek, így, amikor éppen nem a volán mögött ügyködnek, éppen beállt izmokkal küzdhetnek az asztalnál. De a kis hegyi utakon való vezetés, a 14 méter hosszú, 13 literes motorral rendelkező monstrumokkal, biztosra vehető.
“Nagyon függetlennek kell lenned, emellett csak és kizárólag a tökéletessel lehetsz megelégedve” - mondja Bur. “Nem hívhatod fel a főnököt, és nem mondhatod, hogy “bocsi, eltévedtem, mert összeomlott a Google Maps””.
“Az Alpokban való vezetés bonyolult a Giro d’Italián: végig szűk hegyi utakon kell csavarogni. De meg kell, hogy mondjam, nagyon élvezem” - mondja a Team Sky sofőrje, Claudio Lucchini. “Láthatod az összes híres tájat, amiken áthalad a verseny; a Nappal kelsz, és a Nappal fekszel.”
Lucchini romantikus jellemzése a magányos munkáról, szöges ellentétben áll a busz becenevével, amit vezet: “a Halálcsillag”.
“A buszok egyre nagyobbak, illetve már a szerelőknek is van külön kamionjuk”- mondja az Etixx-Quick Step sofőrje. “A Touron nagyon hektikussá válhat a helyzet. Illetve amikor megjelenik a Sky is, egyszerűen másoknak nem jut hely. Túl sok járművük van.”
“Amikor tudjuk, kisegítjük egymást. Erre nem vonatkozik UCI szabály” - teszi hozzá Lucchini. Azonban amikor a 350 kilométer hosszú busz-transzfer tovább tart, mint maga a szakasz, egyik sofőr sem tud mit tenni.
Néha azonban előfordul, hogy a buszok maguk kerülnek a figyelem középpontjába. Az Orica sofőrje, Atxa, erről első kézből be tud számolni: a 2013-as Tour nyitó szakaszán ő szorult ugyanis be a csapatbusszal a célkapu alá.
“Senkinek nem esett baja, és ez a legfőbb dolog. Rendben, összetörtem a légkondit, de 1000 euróból megjavították. Ez pedig semmi egy ember életéhez képest.”
“Már más buszokkal is előfordult ez, például az Osztrák Körön, de még a női Girón is” - teszi hozzá Atxa, sóhajtva. “Legalább lesz mit mesélnem az unokáimnak!”
Képek forrása: Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye
