Imola – Vicenza (Monte Berico) 190 kilométer
A tegnapi célállomásról Imolából indulván lényegében a penzum első 130 kilométere teljes egészében sík. Ekkor a 4. kategóriás Castelnuovo (5.4 km, 5.0%) emelkedőjén kezdődhet a csata, amelyet rögvest követ is a 3. kategóriás Crosara (3.7 km, 9.1%) kaptatója, amely viszonylag komoly meredekségével igyekszik majd megrostálni a karavánt. Az utolsó 20 kilométeren belül még a rövid és kategorizálatlan Perarolo is a győzelemért harcolók útjába kerül, mielőtt befutóként a Monte Berico 7,1%-os részei döntenek.
Ami az esélyeket illeti, ez a penzum nagyon fekszik a Diego Ulissi (Lampre-Merida) valamint a Giovanni Visconti (Movistar) féle kerékpárosoknak. Rajtuk kívül természetesen ismételten csak számításba kell venni Philippe Gilbert (BMC), Juan Jose Lobato (Movistar), Michael Matthews (Orica-GreenEDGE) illetőleg Fabio Felline (Trek Factory Racing) négyesét.
96 éve ezen a napon rajtolt el a 7. Giro d’Italia. A tíz szakaszból hetet Costante Girardengo nyert meg. Emilio Colombo újságíró, a nyolcadik etap után –amíg a másodikra vártak – megkérdezte Girardengo-t, hogy mit szeretne, milyen névvel, milyen jelzővel említse őt meg a Gazette hasábjain? Hosszas csend után (vélhetőleg Girardengo igen fáradt lehetett) Colombo megválaszolta saját kérdést: ”Majd hívlak a bajnokok bajnokának”. Ekkor „született meg” az olaszok első campionissimo-ja, akit további kettő – Alfredo Binda és Fausto Coppi – követett. Giradengo volt az első, aki az első szakasztól kezdve végig vezetve tudta megnyerni a versenyt. Ezt a csodálatos teljesítményt az olaszok, napkeltétől-napnyugtáig, vagy alkonyattól-pirkadatinak hívják. Girardengo-n kívül csak Binda-nak, Merckx-nek és Bugno-nak sikerült ez a bravúr, 1927-, 1973- és 1990-ben.
86 éve a 17. Giro-n ezen a napon Foggia-ban kezdte meg Alfredo Binda azt a győzelmi sorozatot, ami máig egyedülállónak és így rekordnak számít. Nyolc szakaszt nyert meg egymás után. A milánói célban a tifosik kifütyülték Binda-t, mert unalmassá tette a versenyüket, immáron nem először. Binda a tömegtől távolabb a csapat teherautójában elsírta magát. Valószínű ez volt az egyetlen GT győzelem ahol a győztes az utolsó szakasz után nem örömkönnyeket hullatott.
61 éve rajtolt el a leghosszabb Giro d’Italia. A 4337 kilométeres versenyt Carlo Clerici nyerte. A Giro szervezői nagy összegű rajtpénzt fizettek Fausto Coppi-nak, hogy induljon a versenyen. Ez természetesen nem tetszett a többi indulónak, és amikor a Maglia Rosa-ban tekerő campionissimo egy romlott kagylótáltól rosszul lett és behozhatatlan hátrány szedett össze már a második szakaszon a mezőny versenyzési morálja elapadt. A szervezőknek úgy kellett könyörögniük a kerekeseknek, hogy ne csak átguruljanak az egyik városból a másikba, hanem versenyezzenek is. A versenyt Carlo Clerici vezette egy elengedett szökés után. Az utolsó előtt szakaszon, amikor már a tifosik is kifütyülték a mezőnyt a versenyzők kemény versenyt ígértek a Bernina hágón. Azonban a karaván közös megegyezésre ismételten csak átgurult a hegyeken, a 222 kilométeres szakaszt, kilenc és fél óra alatt teljesítve. Amikor a mezőny az utolsó szakaszon begurult a milánói Vigorelli velodromba, a szurkolók füttye elnyomta az utolsó kört jelző harang hangját. A Bernina sztrájk néven elhíresült eset után az Olasz Kerékpáros Szövetség három hónapra eltiltotta Coppi-t a versenyzéstől.
47 éve rajtolt el az 51. Giro. Ekkor szerepelt az első prológ is. A Campione d'Italia-ban megrendezett 5,7 kilométeres etapot tíz, tizenhárom fős csoportra osztva teljesítették és a leggyorsabb versenyzőt díjazták a Maglia Rosa-val. Az első prológot Charly Grosskost nyerte. Ezen a Giro-n voltak az első doppingtesztek is, nyolc versenyző mintájában találtak tiltott szert. Az 1968-as Giro-t Eddy Merckx nyerte, az összetett mellett a Kannibál megnyerte a pont- és a hegyi versenyt is.
