Maniago-Monte Zoncolan 167 kilométer
Elérkezett a döntő szakasz, ami után majd az összetett állást véglegesnek lehet tekinteni. Az eddig látottak alapján Nairo Quintana-t nem tudják már megszorítani, de azért át kell majd gurulnia a célvonalon. A dobogó második fokáért viszont nagy harc várható a formáját remekül időzítő Fabio Aru és Rigoberto Uran között. Az olaszok új kedvencének negyvenegy másodperc a hátránya, ami könnyedén ledolgozható az Giro utolsó komoly emelkedőjén. Ha Aru és Uran tegnapi formáját nézzük, (több mint egy perc volt köztük az olasz javára) Aru könnyedén előrébb léphet. A hegy meredek részei is jobban fekszenek neki, mint Uran-nak. A rajt után tíz kilométeres lejmenet jön, majd kisebb hullámvasút kezdődik. Azoknak a csapatoknak, akinek még nincs szakaszgyőzelme nem lesz más választásuk menniük kell. A hegyi trikót az első komoly hegyi szakasz óta őrző Arredondo-nak nem kell már figyelnie, hisz már megnyerte a Maglia Azzura-t. A nehéz szakasz miatt nagy létszámú szökés várható. Az elmenés előnye is nagy lehet, hiszen a Zoncolan-on egy erősebb csapat könnyedén lefaraghatja a hátrányt, hogy a kapitányukat győzelem közelébe hozzák, mielőtt leszakadnak, a rendkívül meredek hegyen. A Passo del Pura és a Sella di Razzo emelkedői állnak a Giro legnehezebb hegye és a mezőny közé. A Sella di Razzo-ról lefelé elérkeznek majd Ovaro-ba, ahol az út ráfordul a Monte Zoncolan-ra. Arra a hegyre, ahová külön áttételeket tesznek fel a profik a néhol húsz százalékot is meghaladó meredek miatt. A Zoncolan első két kilométere, amolyan bevezetőképp kilenc százalékos, majd egy rövid fennsík következik, ami után elkezdődik a profilokról jól ismert piros zóna. Az átlag! meredekség itt tizenöt százalék felett van és a versenyzők is hamar elérnek a saját vörös zónájukhoz, itt a tempómenés közben hamar a csúcsterhelés felé kezd el zakatolni a szív. A többség nem is fog a szó szoros értelmében versenyezni, „egyszerűen” a saját tempójukban közelítik majd meg a csúcsot, a következő öt kilométeren. A halszálkázás garantált. De a Zoncolan nem fog engedni meredekségéből és a további három kilométer átlaga sem esik tizenhárom százalék alá. A Giro leglassabb megtett szakasza lesz ez a versenyzőknek. Az utolsó kilométer előtti már-már lankás öt és nyolc százalék felüdülésnek tűnik majd és némi pihenést enged az utolsó kilométer tíz százaléka előtt. A verseny képet nehéz előre meghatározni, Quintana akár támadhat is, de az szinte biztos, hogy Aru – ha a lábai is engedik – megpróbálja majd leszakítani Uran-t. A szakaszgyőzelem nélkül álló AG2R, Team Colombia, Team Europcar és az Androni Giocattoli mindent elkövet majd, hogy egy ilyen legendás hegyen nyerjenek. Ezek a csapatok a szökésben is valószínű, hogy küldenek embert, hogy legyenek előretolt hegyi segítőik, akik akár a győzelmet is elvihetik. Látványos és a végső dobogó szempontjából izgalmas, meghatározó szakaszt láthatunk.
47 éve ezen a napon született meg Eddy Merckx életének első Grand Tour szakaszgyőzelme. A Caserta - Block Haus szakaszon Zioli a vége előtt két kilométerrel támadott és egyedül Merckx tudta tartani vele a lépést, majd Merckx az olaszt megkontrázva elsőként gurult át a célon.
1997-ben a női Giro-n Fabiana Luperini volt az első, aki megnyerte a Zoncolan-t.
2003-ban szerepelt először az Olasz Körön a Monte Zoncolan. A hegy, amely azonnal sokak kedvence lett, Gilberto Simoni győzelmét hozta.
2007-ben került újra az útvonalba, ekkor is a kiváló hegyimenő Simoni nyerte meg a zoncolani befutót.
2010-ben Ivan Basso volt az első a Monte Zoncolan tetején és a Giro összetett versenyét is Basso nyerte.
2011-ben Igor Anton volt az első, aki felért a Zoncolon-ra. (1997-ben és 2003-ban a könnyebb oldaláról, Sutrio felől mászták meg a hegyet).
