A Giro d’Italia kilencedik szakaszán a Tinkoff-Saxo sportigazgatója Lars Michaelsen éppen a csapat első számú kísérőautójában ül miközben 5 perccel korábban egy bukás borzolta a kedélyeket, amelybe a Saxo két versenyzője Pawel Poljanski és Christopher Juul-Jensen is belekeveredett. Mindkét kerekes fontos segítője az összetettben vitézkedő Rafal Majka-nak, így létfontosságú, hogy felérjenek. A dán sportigazgató éppen kollégájával a második számú autót vezető Bruno Cenghialta-val beszélget. Próbálják összeszervezni a legjobb támogatást a két versenyző számára.
Annak ellenére, hogy Lars a mezőny mögött halad, folyamatosan kommunikál a csapatrádión, mobiltelefonon, de egy a műszerfalon elhelyezett kis képernyőn is követi az eseményeket.
„A sportigazgató nagyon jól tudja, hogy az információ az hatalom. A fontos döntéseket ezen hírek alapján kell meghoznunk a verseny közben. Reagálnunk kell a támadásokra, a defektekre, lényegében ki kell bontakoztatni a versenyt,” – mondja Michaelsen miközben épp Bologna környékén szlalomozik a versenyzők között.
A sportigazgatók általában minden helyzetben nyugodtnak mutatkoznak. Az embernek az az érzése, hogy mindjárt elüt valakit, vagy nekimegy egy másik autónak, azonban úgy cikázik az úton mintha csak egy egyszerű számítógépes játékkal játszana. Közben persze folyamatosan kommunikál a versenyzőivel.
„Mindenre oda kell figyelni. Gyűjtöm az információkat az időjárási körülményekről valamint meghatározom a taktikát, amit a fiúkkal is megosztok. Michael Rogers a szócsövem. Mick tapasztalata és analitikus képességei felbecsülhetetlenek a csapatunk számára. Megbeszéljük a dolgokat és Ő végrehajtatja azokat,” – folytatja miközben Pawel és Chris is visszazárkóznak a mezőnyhöz.
A Giro d’Italia alatt egy sportigazgató élete teljes mértékben hektikus. Ha megkérdezzük a kerékpársporthoz közel állókat, szinte egytől egyig azt fogják mondani, hogy a sportigazgatói állás az egyik leginkább munkát igénylő foglalkozás. Persze ha ezt elmondod egy sportigazgatónak, az csak legyint rá és máris közli, hogy ez aztán semmi ahhoz képest, amin a kerekesek átmennek nap mint nap. Ez minden pillanatban megerősíti azt, hogy milyen összhang van a stáb és a kerekesek között.
„A Giro alatt folyamatosan dolgozunk. Egy átlagos napon Brunoval olyan 16 órát vagyunk fenn, persze időnként próbálunk egy kicsit lazítani is a stábbal. Sokan sajnos úgy gondolják, hogy egy sportigazgatónak csak annyi dolga van, hogy egész nap üljön a kocsiban és kísérje a versenyt. Felelősségteljesen kell koordinálni a csapatot, nap mint nap fel kell hangolni a hangszert. A Giro után hazamegyek majd a családomhoz és hetekig csak pihenek. Ez egy nehéz, de izgalmas munka, itt az irodámban,” – zárja a mondókáját a szakvezető.
Lars Michaelsen egy napja a Giron:
07:00 Ébredés
07:30 Megbeszélés a csapatorvossal és a stábbal a versenyzők egészségügyi állapotát illetően.
08:00 Reggeli, kávé
08:30 A napi stratégia kidolgozásának folytatása (amelyet már éjszaka megkezdett).
09:30 A starthelyszínre utazás, készülődés a csapatbuszban, beszélgetés a versenyzőkkel.
10:20 Hivatalos csapatértekezlet
10:45 Média interjúk
11:30 A verseny rajta, munka a kísérőautóban
17:00 Befutó, média interjúk
17:30 Utazás a csapatszállásra a buszban a nap eseményeinek megbeszélése
18:30 Vezetői értekezlet, a nap kiértékelése
19:30 A stáb koordinálása azon oknál kifolyólag, hogy másnapra mindenki rendben legyen
22:00 Vacsora
23:15 Egy pohár bór elfogyasztása
00:00 Takarodó
A GCN videója egy megbeszélésről…
Kép forrása: Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye
