Joxean Fernandez Matxin 1970. december 22-én született Basauri városkájában Baszkföldön. Baszk mivolta révén hamar beleszeretett a kerékpározásba, lényegében az egész család lelkes hobbibringásként rótta az országutakat, mígnem az egyik unokatestvére Carlos a 80-as években profi nem lett.
Matxin habár szeretett volna, sohasem vált profivá. A 90-es évek elején a CHCS nevezetű amatőr klub szakmai munkájáért felelt, majd 1993-ban a Gas-Euskadi csapatának sportigazgatója lett. 1994 és 1996 között a Ripolin alakulatánál, míg 1997-ben a Banakanal dolgozott, ahol az Ő kezei alatt tűnt fel egy bizonyos Oscar Freire Gomez.
1998 és 2000 között a Saunier Duval-Mapei vezetője, amely bár még mindig amatőr státuszban szerepelt, de több mint húsz kerékpárost alkalmazott és számos győzelmével a nemzetközi rivaldafénybe tudott kerülni.
Sikerei gyanánt sportigazgatói állást kapott a 2000-es évek legjobb országúti csapatánál a Mapei-nél. Abban az évben olyan kerekesek tekertek abban a gárdában, mint Paolo Bettini, Bodrogi László, Fabian Cancellara, Michael Rodgers, Filippo Pozzato és még hosszasan sorolhatnánk. 2001-ben és 2002-ben a Mapei összesen 79 győzelmet aratott, majd az olasz oldal eltűnése okán 2003-ban már a Vini Caldirola-Sidermec csapatánál dolgozott, ahol életre szóló barátságot kötött a svájci Mauro Gianettivel, akivel 2004-ben megalapították a Saunier Duval-Prodir alakulatát.
Mindössze 33 esztendősen a kerékpáros mezőny legfiatalabb csapatvezetőjeként funkcionált, habár sokan nem szívlelték furcsa nézetei miatt. Matxin ugyanis világ életében ragaszkodott ahhoz, hogy a generációváltás elengedhetetlen folyamat egy kerékpáros csapat életbennmaradásához.
Matxin egy igazi marketing zseni. Már a 2000-es évek közepén megpróbálta használni a különböző közösségi médiákat, amikor azok még igencsak gyerekcipőben jártak. Remek mezeket tervezett, mindig ügyelt arra, hogy az Ő csapat kitűnjön a többiek közül, így sokkal nagyobb publicitást illetőleg megjelenést biztosított a szponzorai számára.
Habár a Saunier Duval 2008-ban Riccardo Ricco és Leonardo Piepoli, CERA mizériája révén a csőd felé száguldott Matxin és Gianetti kettőse mindent megpróbált a csapat megmentése okán.
A jogutódok a Fuji-Servetto és a Footon-Servetto olyan minimális költségvetéssel működtek, amit manapság a Sky-Omega Pharma-Tinkoff korszakban már kinevetnénk, de életben maradtak, küzdöttek, lehetőséget adtak a fiataloknak, egy pillanat erejéig sem adták fel.
2010 végén szerződést kötöttek a Geox cipőgyárral, amely öt évre mintegy ötvenmillió eurót ígért. Juan Jose Cobo hatalmas mázlival megnyerte a Vuelta Espana-t, ám a Geox az év végén a nagy siker ellenére is inkább a Formula-1-es Red Bull istállót választotta, míg a másodlagos névszponzor a TCM elfelejtette utalni a megígért támogatást. A csapat így csődbement. Bár Matxin próbálkozott még egy ideig, de aztán be kellett látnia, hogy nem tudja továbbműködtetni garnitúráját.
Több mint egy év pihenő következett. Ez idő alatt a Baszkföldi Egyetemen mesterdiplomát szerzett sportmarketingből, illetőleg bírósági pert nyert a TCM ellenében.
A munkanélküliség azonban nem tartott sokáig. 2013. március 16-án a szerkezeti változásokat eszközölő Lampre-Merida egyik új sportigazgatója lett. Matxin elsősorban az ibériai kontingens felelőse, így kézbe kapta a világbajnok Rui Costa referációját is. Bár, akinek olyan nevek fordultak meg a kezei alatt, mint Fabian Cancellara, Paolo Bettini, Gilberto Simoni, Michele Bartoli vagy éppen Carlos Sastre…
Joxean weboldalt üzemeltet, blogot ír, Tweeter-ezik, egyszolván a nap 24 órájában csak a kerékpározáson jár az esze.
