The Secret Pro: A titkos napló 2015. II. rész

Íme a személyazonosságát fel nem fedő kerekes idei első naplóbejegyzésének második része. Ezúttal a tárcsafékekről, Lance Armstrong véget nem érő történetéről illetőleg a tavaszi klasszikusokról esik szó.

Tárcsafékek

Sokáig szó volt róla, hogy esetleg a Flandriai Körverseny során kipróbálásra kerülhetnek a tárcsafék. Azonban véleményem szerint erre nem fog sor kerülni. A tárcsafék a hegyikerékpárokra való és kész. Egyelőre nem értem, hogy miként szolgálná az országúti kerékpározást. Persze lehet, hogy majd egy-két Pro-Kontinentális és kontinentális csapat kipróbálja azt. Sajnos így is a legtöbb bukást a szabadkártyás kisebb csapatok okozzák a versenyeken. Általában megpróbálom elkerülni ezeket a srácokat. Mi lesz, ha még tárcsaféket is kapnak.

A mai kerékpárok már annyira fejlettek, hogy egyáltalán nincs szükségük ezekre a lemezekre. Én úgy látom, hogy a tárcsafékek használata csak még több bukást idézne elő.

Lance Armstrong története

Hallottam, hogy Lance Armstrongot 10 millió dollár megfizetésére kötelezték. Én személy szerint nagyon unom már ezt a történetet. Képmutatásnak tűnik az egész, hisz mind az UCI, mind a WADA és még hosszasan sorolhatnánk, hogy hányan, hányféleképpen kezelik ezt a történetet.

Tudjuk, hogy sakkban tartott embereket és rengeteg sok szar dolga volt még a doppingoláson felül is. Ennek ellenére most sokan úgy kezelik, mint egy fél Istent és azt szeretnék, hogy visszatérhessen. Úgy csinálnak, mintha valami hős lenne. Nem azt mondom, hogy nem kell beszélnünk Lance-ről, de ugyanúgy el kell Őt felejteni mint másokat.

Jan Ulrich például teljesen számkivetetté vált. Hatalmas eredményeket ért el a sportágban és Németországot feltette a térképre. Miután azonban lebukott kollektívan mindenki hátat fordított neki. Sőt még most is úgy kezelik, mint egy velejéig romlott gonosz embert.

Garantálom, hogyha Lance olasz lenne, már rég nem lenne a figyelem középpontjában. Már csak azért sem, mert nem is látott volna minden napvilágot. Szégyen, hogy spanyol és olasz kerékpárosok a doppinggal való megbukást követően úgy térnek vissza a mezőnybe, mintha semmi sem történt volna.

Kellene egy egységes megítélés, egy szervezet, amelynek talán lehetne David Millar a vezetője, aki rengeteget tett a doppingellenes harcért.

Tavaszi klasszikusok

Rohamosan közelednek a tavaszi klasszikusok, az erős versenyzők lassan készen állnak a kihívásokra, habár ezek a viadalok nem csak az erőről, hanem sokszor inkább a szerencséről szólnak.

Van egy srác, aki brutálisan erős, csak még nem tudja, hogy ezt az energiáját miképp formálja át győzelmekre. Ő Ramunas Navardauskas a Cannondale-Garmin csapatából. Kváncsi leszek rá idén.

Érdekes lesz a Tinkoff-Saxo csapata is, amelyben vélhetően lesz egy kis tűzijáték idén. És itt nem csak az estleges versenygyőzelmekre gondolok. Oleg Tinkov egy furcsa figura. Vélhetően félnek tőle a versenyzői és valószínűleg nem a tisztelet az, amit iránta éreznek. Támogatja a kerékpársportot, ami szép, de biztos vagyok benne, hogyha nem jönnek az eredmények, akkor egyszerűen kihúzza a dugót.

Hamarosan újra találkozunk…   

Kép forrása: Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye

Mi a véleményed?

blog comments powered by Disqus
tuttobici
bikeexpress
samcycling
triumviragos
ekszermeglepetes