Utazásunkat ezúttal Ausztráliában kezdjük, január végén a hagyományokhoz híven ugyanis a 16. Tour Down Underrel indult a szezon a legjobbak számára. Szokásosan erős mezőny gyűlt össze, és szokásosan szoros küzdelmet láthatott a nagyérdemű a kenguruk földjén.
Az első, sík etapot kisebb meglepetésre az ausztrál bajnok Simon Gerrans (Orica-GreenEDGE) nyerte, majd a második nap során sem termett babér a klasszikus sprinterek számára, itt Diego Ulissi (Lampre-Merida) diadalmaskodott. A campbelltowni dombos szakaszon Cadel Evans (BMC) robbantott és ért haza, ezzel egy, az ilyen viszonylatban stabilnak mondható előnyt (tizenkét másodpercet) kialakítva a riválisokkal szemben. Victor Harborban André Greipel (Lotto Belisol) ünnepelhetett felvezetőembere, Jürgen Roelandts előtt, majd jött a királyetap, méghozzá a Willunga Hillre.
Itt aztán tűzijátékszerűen alakultak a dolgok: támadást támadás követett, és amellett, hogy Richie Porte (Sky) nagyszerű akcióval győzött, az összetettben is egybefolyt a helyzet. Gerrans harmadikként, míg Evans négy szekundummal később hajtott át a vonalon, ám a jóváírásoknak és miegymásnak köszönhetően egy leheletnyivel, de mégis az Oricás fiú ölthette magára a vezetőnek járó kék trikót. Az adelaide-i záráson aztán már nem változott semmi, Greipel duplázott, Gerrans pedig pályafutása harmadik sikerének örülhetett hazai környezetben - mellé Evans és Ulissi állhatott a dobogóra. A pontverseny szintén az övé lett, a fiatalok között Jack Haig (UniSA-Australia) uralkodott, a hegyi hajrákért csatázók közül Adam Hansen (Lotto Belisol) tűnt ki, s nem meglepő módon az Orica nyerte a csapatversenyt.
A tavasz nyitányaként, március elején a 72. Párizs-Nizza hozta lázba a peloton apraját-nagyját, már aki épp nem az egy héttel később startoló Tirrenón vitézkedett (erről néhány sorral lejjebb). A "Verseny a Nap felé" érdekes módon sem időfutamot, sem hegyi befutót nem tartalmazott, sík és hullámvasútos penzumot annál inkább.
Kezdésként Mantes-la-Jolie-ban Nacer Bouhanni (FDJ.fr) győzedelmeskedett, huszonnégy órával később a fiatal Moreno Hofland (Belkin) hajrázott a leggyorsabban, míg a harmadik nap során, a Magny Cours-i versenypályán John Degenkolb (Giant-Shimano) mutatta meg jó formáját. A Nevers és Belleville közötti penzummal aztán elkezdődött a viadal nehéz része. Rögtön feje tetejére állt a világ, Tom-Jelte Slagter (Garmin-Sharp) diadalmaskodott, míg a vele tökéletesen összedolgozó Geraint Thomas (Sky) húzhatta fel a sárga trikót. Ezt követően azonban már Carlos Betancur (Ag2r) időszaka következett. A fiatal kolumbiai egy késői szökést követően diadalmaskodott az ötödik etapon, ezután Fayence-ben pedig nemhogy ismételt, át is vette a vezetést összesítésben - az U25-ről nem is beszélve. Innentől már nem volt ellenszere: Biot-ban és Nizzában egyaránt hiába próbálták őt leszakítani, nem sikerült, így előbb Slagter újabb, majd Arthur Vichot (FDJ.fr) sikere úgymond formalitásként szolgált. Rajta kívül Rui Costa (Lampre-Merida) és Vichot mosolyoghatott a pódiumon, na meg a ponttrikós Degenkolb, a pöttyösös Pim Ligthart (Lotto Belisol) és legjobb csapatként a Movistar tagjai.
Arthur Vichot és a Párizs-Nizza záró szakasza
A 49. Tirreno-Adriatico ezzel párhuzamosan egy csapatidőfutammal rajtolt március 12-én Donoraticóban. Ezen hengerelt az Omega Pharma-Quick Step, az azúrkék trikó pedig Mark Cavendish felsőtestén feszült a másnapi szakaszon - ahol egyébként óriási meglepetésre az IAM fiatal olasz sprintere, Matteo Pelucchi diadalmaskodott, legyőzve a világ leggyorsabb kerekeseit. Az arezzói dombos etapot Peter Sagan (Cannondale) "húzta be", majd jött az első hegyi rettenet, a Cittareale tetején rendeztek befutót. Pisztolyozhatott Alberto Contador (Tinkoff-Saxo), ám a sor nem szakadt annyira szét, így továbbra is egy Omegás, Michal Kwiatkowski vezetett az összetettben.
Nem sokáig azonban. Az Amatrice és Guardiagrele között penzum a mai napig emlékezetes, hisz Contador itt lószolt 32 kilométerrel a vége előtt, hogy a Muro di Guardiagrele helyenként 30%-os meredekén előbb utolérje a napi szökés reménykedő tagjait, majd ezzel együtt másodjára emelhesse magasba a kezét a célegyenesben. A riválisok másfél-két minutumot kaptak, így a spanyol úgy vághatott neki az utolsó napi, San Benedetto del Trontó-i időfutamnak (nem elhanyagolandó, hogy a köztes sík etapon Cavendish zseniális felvezetést követően győzött), hogy két perces fórjából adódóan gyakorlatilag már megnyerte a viadalt. Így is lett, Adriano Malori (Lampre-Merida) pedig slusszpoénként meglepte az elit krémjének krémjéhez tartozó időfutammenőket egy legjobb idővel. Contador mögött Nairo Quintana (Movistar), Roman Kreuziger (Tinkoff-Saxo) volt a sorrend. Sagané lett a ponttrikó, Marco Canoláé (Bardiani-CSF) a zöld hegyi, Quintanáé a fehér, míg az Ag2r-é a csapatverseny.
Contador emlékezetes támadása a Tirreno ötödik etapján
Még nyugatabbra vizionálunk, hisz következett a 94. Katalán Körverseny. Az olaszföldi viaskodással ellentétben rendkívül kiélezett csata folyt, szinte az első perctől az utolsóig. No nem az első két, sík finis alkalmával, ahol Luka Mezgec (Giant-Shimano) kettő per kettes mutatót produkált, hanem például a La Molina kőkemény kaptatóján. Hiába a Contador, Quintana, Chris Froome (Sky) hármas számított a fő favoritnak, mégsem ők, hanem Joaquim Rodriguez (Katyusa) bírta a legjobban a megpróbáltatást, felvéve ezzel a fehér-zöld mezt - amit, mint később kiderült, le sem vett a verseny végéig. Hisz a Vallter 2000-en ott tudott maradni a riválisokkal - sőt, Tejay van Garderen (BMC) sikerére sem fájt a foga- , majd Vallsban és Vilanova i la Geltrúban is magabiztosan őrizte a trikót - előbb Mezgec, utóbb Stef Clement (Belkin) diadalmaskodott. Szülővárosában, Barcelónában sem tudtak rajta fogást találni, így a szökésből hazaérő Lieuwe Westrát (Astana) ő váltotta a dobogón mint a Katalán Körverseny verhetetlenje. A hegyi összesítésben Clement, a részhajrás különítményben Michel Koch (Cannondale), míg a csapatok közt a Garmin-Sharp zárt az élen.
Az 54. Baszk Körverseny a sokat emlegetett Tirrenóra hajazott, már az első pillanattól kezdve. Ordiziában Alberto Contador lényegében már eldöntötte a dolgot, fölényesen diadalmaskodott. Egy nappal később Tony Martin (Omega Pharma-Quick Step) hozta az egyre gyakoribbá váló csodaszökését, Vitoriában Michael Matthews (Orica-GreenEDGE) nyert, majd az eibari falat Wout Poels (Omega Pharma-Quick Step) hódította meg. El Pistolero legfőbb kihívója, Alejandro Valverde (Movistar) itt és Xemeinben is másodikként végzett (Poels után Ben Swift (Sky) győzte le), majd a záró időfutamon kissé csalódást okozva esett vissza. Martin nevét másodszorra mondta ki a hangosbemondó a ceremónián, Contadornak pedig a második pozíció is elég volt a sárga trikó elnyeréséhez. A pontversenyt is elhódító Kwiatkowski lett a képzeletbeli ezüst-, Jean-Christophe Péraud (Ag2r) a bronzérmes, Davide Villella (Cannondale) egy pöttyössel, Omar Fraile (Caja Rural) egy kék felsővel hívta fel magára a figyelmet. A legjobb csapat címet a BMC kapta.
A Giro d'Italia előtti utolsó komoly erőpróba általában mindig a Romandiai Körverseny. A 68. viadal prológgal kezdődött, Asconában. Többek között Tony Martint is felülmúlva Michal Kwiatkowski győzedelmeskedett. A hó miatt lerövidített második, majd a csodálatos panorámájú harmadik szakaszon egyaránt az Orica-GreenEDGE svájcija, Michael Albasini nyert, sőt, Fribourgban szintén, ezzel lényegében kisajátítva magának hazája egyik zászlóvivő állomását. Az összetettről azonban az egyetlen hegyi etap, valamint a záró egyenkénti kronó döntött. Aigle-ben, az UCI székhelyén Simon Spilak (Katyusa) és Chris Froome kiváló szökés végén osztotta le az első két hely sorsát, előbbi ünnepelhetett, s ezzel a sárga trikót is felvehette. Neuchatelben azonban fordult a kocka, Froome az etapot és az összetettet egyszerre hódította meg. A Romandia-specialista Spilak és Rui Costa asszisztált a pódiumon; Jesús Herrada és a Movistar egy U25-csapatverseny párosítást gyűjtött be, s hogy a hazaiaknak is teremjen valami babér, Johann Tschopp (IAM) és Martin Kohler (BMC) a hegyi, illetve a sprintösszetett nyertese lett.
Folytatása következik...
A képek, videók forrása: közösségi média
