A tegnapi homokvihart már maga mögött hagyta a karaván, így semmitől sem zavartatva indulhatott a 6. Ománi Körverseny utolsó szakasza. A kerekesekre egy sík, két kisebb kaptatóval taglalt, 133,5 kilométeres penzum várt, Muttrahban mezőnyhajrára volt kilátás.
A rajtot követően azonban hamar kiderült, vélhetően semmiféle sprint nem lesz, legalábbis a győzelemért biztosan. Az Iljo Keisse (Etixx-QuickStep), Danny Pate (Team Sky), Mathias Brändle (IAM) és Jef van Meirhaeghe (Topsport Vlaanderen) alkotta szökevénycsoport ugyanis olyannyira jól dolgozott a füllesztő meleggel tarkított szembeszélben, hogy 70 kilométert követően már kilenc percnél járt előnyük.
Természetesen hátul senkinek nem akaródzott az igazi munkára, a Lampre-Merida úgy-ahogy kontrollálta a történéseket, a gyorslábúak csapatai azonban mintha oltva lettek volna a tempómenéstől. A két hegyi hajrára (melyet a legagresszívabbnak járó pöttyös trikóért küzdő, az egész hetet szökésben töltő van Meirhaeghe vitt el) ennek megfelelően nagyjából realizálódott, hogy hazaér az elmenés - az utolsó húszast öt minutumos fórral kezdték.
A muttrahi körpályára érve hátul ráadásul megbomlott az egység, több sprinter is leszakadt, a Tinkoff-Saxo pedig túl későn ébredt, az éllovasok egymás között döntötték el az érdemi dolgokat.
Az elsőséget végül egy remekül időzített támadást követően az egykori egyórás világrekorder, Mathias Brändle szerezte meg, magabiztosan mögé utasítva Keissét és van Meirhaeghét. A mezőny szűk másfél percre, Peter Sagan (Tinkoff-Saxo) vezetésével érkezett.
Az összetettben nem változott semmi, Rafael Valls Ferri (Lampre-Merida) könnyedén őrizte meg kilenc szekundumos előnyét Tejay van Garderennel (BMC) szemben, így élete legnagyobb sikerének örülhet. A harmadik helyen Alejandro Valverde (Movistar) végzett, a ponttrikó Andrea Guardinire (Astana), a pöttyös a már emlegetett van Meirhaeghére, a legjobb fiatalnak járó fehér Louis Meintjesre (MTN-Qhubeka) került, míg a csapatversenyben a BMC végzett az élen.
A képek forrása: közösségi média
