Kazahsztán kietlen sztyeppéin bandukolva hirtelen egy minden igényt kielégítő világváros tárul fel előttünk, Astana. A kerékpárrajongóknak erről a névről azonban nem a nyugat-ázsiai ország fővárosa, sokkal inkább egy kék színben, napocskával tündöklő kerékpárcsapat ugrik be. Az Astana név 2006-ban bukkant fel először, amikor az ONCE jogutódjának, a Liberty Seguros Würthnek az Operation Puerto botrány kapcsán szponzorációs problémái adódtak. A szezon felénél így a Liberty kiszállt, s helyére a pro licence megszerzése érdekében a kazah állami projekt lépett. Ez év szeptemberében Alexandre Vinokourov megnyerte a Vueltát, míg Andrey Kashechkin a harmadik helyen végzett. 2007-ben svájci bejegyzéssel négy éves időtartamra kapták meg az első osztályú besorolást, ám ez az év sajnos ismételten csak a dopping árnyékában telt. Előbb Matthias Kessler, majd Eddy Mazzoleni, később Alexandre Vinokourov és Andrey Kashechkin is megbukott.
2008-ban, a Discovery Channel megszűnése után Johan Bruyneel sietett a csapat segítségére. A legendás belga sportvezető természetesen hozta magával a 2007-es Tour győztes Alberto Contadort, Levi Leipheimert és még számos hasonló nagy nevet. A pisztolyos megnyerte a Girót, a Vueltát és jó néhány kisebb versenyt, miközben Leipheimer hozta a Kaliforniai Körversenyt, Klöden a romandiait, az orosz Sergei Ivanov pedig Wallonföldön diadalmaskodott.
2008. szeptember 25-én a hétszeres Tour de France győztes Lance Armstrong bejelentette visszatérését. Várható volt, hogy fogadott apja, Bruyneel csapatában fog versenyezni, amely az Astananak hatalmas lehetőséget jelentett; viszont nem mindenki örült önfeledten az egykori király visszatérésnek. Lance pályafutása során első ízben indult el az Olasz Körversenyen, Franciaországban azonban már Contador is a rajtvonalnál helyezkedett, ráadásul Vinokourovnak is lejáróban volt a büntetése. Ezzel az a helyzet állt elő, hogy nem hogy két, de három dudás pályázott egyetlen csárdára. Tetőzte a bajt, hogy a szezon elején fizetési nehézségeik adódtak, mivel nem mindegyik szponzoruk teljesítette a szerződésben foglaltakat. Sejthető volt, hogy teljes átalakulásra van szükség. Szeptemberben a Vueltán már Vino is ott volt a rajtnál, amire válaszként Bruyneelék közölték, hogy 2010-ben új csapatot alapítanak RadioShack néven.
2010-ben egy teljesen átalakult kerettel, 26 fővel, - 12 kazah és 7 spanyol bringással a fedélzeten - Alberto Contador vezetésével szálltak nyeregbe. Aztán 2011-re még tovább változott a helyzet, amikor a pisztolyos és legfőbb segítői Dániába indultak tovább. Giuseppe Martinelli és Guido Bontempi irányítása alatt egy egészen szerethető középcsapattá változtak vissza. Jöttek is a szép eredmények sorra. Nyert szakaszt az idény során többek között Remy Di Gregorio, Vinokourov, Roman Kreuziger és Paolo Tiralongo is. Az Osztrák Körverseny összetett első helyét Fredrik Kessiakoff, míg az év végén a Tour of Hainan sárga trikóját Valentin Iglinskiy hódította el.
Vinokourov szörnyen nagyot bukott a Touron, amelynek következtében combcsonttörést szenvedett. Sokan úgy vélték, itt van „Szása” pályafutásának a vége, de a szívós kazah ezt másképp gondolta, és az évad végére nagy kitartással és akarattal, a vártnál jóval hamarább felépült. Majd bejelentette, hogy még marad a pelotonban egy évet. Az uborkaszezonban többen eligazoltak, de annál meghatározóbb nevek jöttek. Összességében remekül erősítettek. Neves sprinterek egész sora érkezett élükön név szerint a szlovén Borut Bozic vagy éppen az olasz Francesco Gavazzi. Összetett menőként jött Janez Brajkovic és segítőjeként a kiváló hegyimenő belga, Kevin Seeldrayers. Ráadásul visszatért Vino, Kessiakoff és Kreuziger is.
22 győzelmével a gárda az elmúlt esztendők egyik legjobb idényét futotta. Számos nagynevű egynapost nyertek, hisz Maxim Iglinskiy a Liege-Bastogne-Liege, míg Enrico Gasparotto az Amstel Gold Race elsőségét hódította el, hogy Alexandre Vinokourov londoni showjáról már ne is szóljunk. Ellenben nagyon nem ment a többnaposokon. Roman Kreuziger Giro-álmai hamar dugába dőltek, hogy aztán egy frenetikus győzelmet aratva két év után kissé keserű szájízzel távozzon Kazahsztánból. Janez Brajkovic megújulva lett a Top 10 tagja a Touron, de a Francia Körverseny mégis inkább szólt a svéd szenzációról, Fredrik Kessiakoffról, aki az utolsó pillanatig harcban volt a pöttyös trikóért. Persze negatív dolgok is történtek, hisz Vinot hírbe hozták Alexandr Kolobnevvel, míg maga a csapat a padovai vizsgálatba csúszott bele.
2013-ban Guiseppe Martinelli mester már semmit sem bízott a véletlenre. A nagy körversenyek kapcsán megszerezte kapitányának Vincenzo Nibalit, míg a sprintekre Andrea Guardinivel készült. A szicíliai bizonyította is erejét, a szezon folyamán végig remek formát mutatott, amelyet hazája körversenyének, a Giro d’Italiának a megnyerésével koronázott meg. A Tour kihagyását követően a Vuelta alatt csak két hétig bírta erővel, így végül az összetett előkelő, második helyén zárt.
Persze Martinelli mester munkája igencsak meglátszott a csapaton. Végig remek idényt futott a Tanel Kangert, Fabio Aru és Valerio Agnoli alkotta trió, amely hármas nélkül vélhetően az eredmények is elmaradtak volna. Az észt Kangert lényegében most robbant be igazán az élvonalba, hisz segítőként a Giro d’Italia összetettjének 13., míg a Vuelta végelszámolásának 11. pozíciójában zárt.
Sokan többet vártak a szabadkártyával versenyző dán Jakob Fuglsangtól, aki azért egy Tour de France-hetedik, illetőleg egy Dauphiné Libere-4. hellyel visszavágott a kételkedőknek. Maxim Iglinskiy és Enrico Gasparotto kettőse ezúttal nem játszott főszerepet a tavaszi klasszikusokon, de Andrea Guardini is csak egyetlen győzelemmel igazolta hírnevét.
2014-re készülvén a „Cápa” az Északi-Alpokat választotta felkészülési terepének, amely kapcsán célja egyértelműen elorozni Chris Froome-tól a nyári Tour de France sárga trikóját. Ráadásul, ha tetszik, ha nem, most már a csapata is megvan ehhez. Az új igazolások, Michele Scarponi, Mikel Landa és Lieuwe Westra kiegészülve a nagy trióval egyértelműen kellő hátteret biztosíthat Vincenzo számára. Nibali első komolyabb megmérettetései vélhetően a Milánó – SanRemó, illetőleg a Tirreno-Adriatico kettőse lesznek.
Fájó veszteség Assan Bazayev visszavonulása, hisz akik szimpatizálnak a csapattal, azok valamilyen oknál fogva rajongtak a kis törpéért is. Guardini nagyobb szerepköre okán Simone Ponzi is távozott, mégpedig a Neri Sottoli alakulatához. Az elsődleges segítőkön kívül fontos láncszem lehet Alexandr Dyachenko, Andriy Grivko, Fredrik Kessiakoff, illetőleg a magát már az első idényében megmutató Alexey Lutsenko is.
Főbb vezetők: Alexandre Vinokourov, Giuseppe Martinelli, Alexandr Shefer, Stefano Zanini
Érkezett: Daniil Fominykh (kazah, Continental Astana), Valentin Iglinskiy (kazah, Ag2r), Mikel Landa (spanyol, Euskaltel), Michele Scarponi (olasz, Lampre-Merida) és Lieuwe Westra (holland, Vacansoleil-DCM)
Maradt: Valerio Agnoli (olasz), Fabio Aru (olasz), Borut Bozic (szlovén), Janez Brajkovic (szlovén), Alexandr Dyachenko (kazah), Jakob Fuglsang (dán), Enrico Gasparotto (olasz), Francesco Gavazzi (olasz), Andriy Grivko (ukrán), Dmitriy Gruzdev (kazah), Andrea Guardini (olasz), Jacopo Guarnieri (olasz), Evan Huffman (amerikai), Maxim Iglinskiy (kazah), Arman Kamyshev (kazah), Tanel Kangert (észt), Fredrik Kessiakoff (svéd), Alexey Lutsenko (kazah), Dmitriy Muravyev (kazah), Vincenzo Nibali (olasz), Paolo Tiralongo (olasz), Ruslan Tleubayev (kazah), Alessandro Vanotti (olasz) és Andrey Zeits (kazah).
Távozott: Assan Bazayev (kazah, visszavonult), Andrey Kashechkin (kazah, ?), Simone Ponzi (olasz, Neri Sottoli), Kevin Seeldraeyers (belga, Wanty-Groupe Gobert) és Egor Silin (orosz, Katusha)
Fotó: Közösségi média
