Sarnonico - Vittorio Veneto 208 kilométer
Nairo Quintana kiemelkedő és ritkán látható teljesítménnyel átvette a Maglia Rosa-t és Maglia Bianca-t is. A hegyi király mezben tündöklő Arredondo komoly kihívót kapott a nyakára, honfitársa Robinson Eduardo Chalapud Gomez személyében. A csapatversenyt az időfutam óta, tegnapig vezető, Omega Pharma-Quick Step pedig szó szerint elszállt. Hátrányuk jelenleg 36 perc az AG2R mögött. Az időjárás és a kommunikációs nehézségek pokollá tették a versenyzők tegnapi napját. Ma egy pihentető etap várna rájuk ha nem lenne a lábukban a tegnapi szakasz és az elmúlt hetek közel 3000 kilométere, amit versenytempóban, gyakran esőben, tegnap pedig nagyrészt hóban tettek meg. A szakasz elején Samonico-ból egy hosszabb lejmenet vezet Trento-ba, majd elkezdődik a hullámvasút, ami egészen a célig tart. Nem lesznek hegyek, csak kisebb dombok, amik közül három kategorizált is. A szökésben elsősorban azok a csapatok lesznek érdekeltek, akiknek még nincs szakaszgyőzelmük. Az üldözésben a sprinterek csapatai segíthetik a Movistar-t, az új éllovas gárdáját. A sprintereknek azonban a vége előtt szembe kell nézniük a Muro di Ca' del Poggio-val, aminek névrokona a Milanó-San Remo versenyről már ismerős nekik. Ez a Poggio azonban nem olyan hosszú viszont rendkívül meredek. Sehol sincs 12 százalék alatt a meredeksége és a maximális részeken eléri a 16-18 százalékot. A sprinterek itt le fognak szakadozgatni, csak a csapatukon múlik majd, hogy a domb elején jól helyezkedjenek és a hátralévő 20 kilométeren felérjenek. Az etap kialakítása egy késői támadásnak is lehetőséget ad a hazaérésre. Ha a mezőny nem dönt a kollektív „pihenés” mellett –ami a tegnapi nap után érthető lenne – nyílt szakasz várhat ránk. Az utolsó kilométer vége lejt és technikás kanyarokat tartalmaz. A szökevények mellett azoknak a sprintereknek is kedvez, akik nem a leggyorsabbak és kedvelik a kisebb dombokat, mint például a SKY versenyzője Swift.
100 éve ezen a napon került sor a Giro leghosszabb egyéni szökésére. Lucca és Róma között a harmadik szakaszon Lauro Bordin 350 kilométert tett meg egyedül a mezőny előtt, mielőtt üldözői befogták volna. Ezen a Giro-n az átlag! hossza a szakaszoknak 396 kilométer volt. Az akkori szemmel is hosszúnak mondható szakaszokat a rendkívül mostoha időjárása tette pokollá a versenyezőknek, így az 1914-es Giro-n ért be a legkevesebb versenyző a Grand Tour-ok történetében a célba; mindössze nyolcan. A sporttörténészek a legnehezebb háromhetesként emlegetik a 6. Giro d’Italia-t. Ezen a versenyen született meg a leghosszabb ideig tartó szakasz is, június 3-án Bari és L'Aquila közötti a 438 kilométeres etapot Lugi Lucotti 19 óra 20 perc alatt nyerte meg. Umberto Ripamonti a tizenkettedik és egyben utolsó helyezett 22 óra 43 percet töltött versenyzéssel.
9 éve ezen a napon rendezték a 88. Giro királyetapját. A legendás szakaszról részletesen itt olvashattok.
http://www.bringacafe.hu/pedalkiraly-giro-d-italia-2005-savoldelli-a-solyom-677
