Marie Marvingt 1875-ben született Franciaországban. Mai szemmel nézve olyan sportsikereket ért el, ami egy élsportoló számára elérhetetlen napjainkban. Édesapja már kisgyermek korában motiválta és támogatta a sportolásban. Öt éves volt, amikor már napi négy kilométert úszott. Édesanya halálakor, mindössze 14 évesen ráhárult dolgozó édesapjának és négy testvérének háztartási ellátása. Emellett rengeteg könyvet olvasott felfedezőktől és tudósoktól. Édesapja továbbra is ösztönözte, hogy sportoljon, 15 évesen elkenuzott Metzből Koblenzbe. Más sportokban is kipróbálta magát, úgymint: atlétika, lovaglás, vívás, tenisz, labdarúgás, golf, lövészet, vízipóló, úszás, ökölvívás, bob, szánkó, síelés, korcsolyázás, hegymászás. Többen sikereket ért el. 1905-ben rész vett egy úszóversenyen, ahol ő lett az első nő, aki átúszta a Szajnát annak párizsi szakaszán, természeten hosszában. A Francia sajtó ekkor adta neki a „Vörös Kétéltű” becenevet, ami teljesítménye mellett úszódresszének a színére is utalt. 1903 és 1910 között számos Alpokbeli hegycsúcsot ő hódított meg első nőként. 1907-ben megnyert egy nemzetközi katonai lövész versenyt, amiért a Francia Hadügyminisztérium kitüntette, azóta is egyedüli nőként ő rendelkezik ezzel a medállal. 1908-ban bob világbajnok lett miközben két év alatt több mint húsz elsőséget szerzett hazájában, téli sportokban.
A kerékpározásra is jutott ideje, de azt „csak” amolyan hobbiként űzte, a női kerékpársport nagyon kezdetleges jellege miatt. Első említésre méltó kerékpáros teljesítménye egy Nancy-Nápoly túra abszolválása volt, ahol 1400 kilométert tekert le, hogy láthasson egy kitört tűzhányót. Mindezt pusztán kedvtelésből, kíváncsiságból tette. 1908-ban azon 162 kerékpáros közé tartozott, akik neveztek a Tour de France-ra. Nevezését természetesen nem fogadták el, másik negyvenhét nevezéssel együtt, noha Marie Marvingt már több sportágban is bizonyított férfi sporttársaival szemben. Az indoklás az volt, hogy nők nem indulhatnak a Tour-on. Marie Marvingt-ot azonban nem tántorította el a szervezőbizottság döntése. A mezőny után indulva teljesített minden szakaszt, kitartásához és hírnevéhez méltóan. Ugyanúgy megérkezett Párizsba, mint a győztes Lucien Petit Breton. Mivel semmilyen időmérést nem kapott nem tudhatjuk, hogyan szerepelt volna a kor egyik legkeményebb versenyén, de az bizonyos, hogy a 114 induló közül, mindössze 36-an értek el a célig. Tehát 78 versenyezőt úgymond maga mögé utasított. De már maga a tény hogy le tudta tekerni a kor mostoha körülményei közt az 1908-as Tour 4488 kilométerét mindenképp említést érdemel. 1910-ben a Francia Sportakadémia külön kitüntetését vehette át több sportban elért eredményeinek elismeréséért, ilyen és ehhez hasonló díjjal soha senkit nem honoráltak rajta kívül Franciaországban.
Marie Marvingt további életében a repülés játszotta a főszerepet. Már 1901-ben beleszeretet a repülésbe, 1909 körül még csak légballon pilóta lett. Majd hamarosan ő lett az első nő, aki átrepülte légballonnal az Északi-tengert. Később motoros repülőgépre is letette a pilóta engedélyt. Az első világháború alatt, férfinek kiadva magát szolgálatra jelentkezett, és amíg nem derül ki kiléte a fronton harcolt. Később Foch marsall külön engedélyével további katonai szolgálatot teljesített az Alpokban. 1915-ben ő lett ez első nő, aki harci repüléseket hajtott végre. Ekkortájt kapta becenevét La Fiancée du Danger, azaz a Veszély Mennyasszonya elnevezést. A háború alatt Vöröskeresztes nővérként is szolgált a fronton. A háború után aktívan részt vett a légi mentés és a légi mentőszolgálat kialakításában és megvalósításában. Filmeket rendezet, kiadványokat és újságcikkeket írt. Még életében tizennyolc magas rangú kitüntetés kapott, 1963-ban nyolcvannyolc évesen hunyt el. Nevét és emlékét Franciaországban utcák, terek, szobrok, repülőklubok őrzik.
