Régen jelentkeztem, természetesen ezúttal nem kerülhetem el az Astana ügyét, az edzőtáborokat, de szó esik majd a lerövidített nagy körversenyekről is.
Edzőtábor
Az idény hivatalosan még nem kezdődött el, de szinte már minden csapat edzőtáborban van. Így teszünk mi is, már meg is kaptam az edzéstervem, ennek ellenére egy-két sör azért csak lecsúszott.
Az edzőtábor első napjai eléggé zsúfoltak, ennek ellenére kissé egyhangúak is. Reggel felkelünk megreggelizünk majd következik négy, öt esetenként hatóra tréning. Ezt követően jöhet egy késői ebéd majd a lazító masszázs. Este megvacsorázunk majd irány az ágy és ez így megy nap mint nap.
Ilyenkor persze még nincs valami jó formában az ember, ám az edzők a különböző kütyük segítségével – SRM, Garmin – percről percre figyelemmel követik az eredményeket.
Vannak persze csapatok, akik szerveznek csapatépítő tréningeket mint például a Tinkoff-Saxo, akik megmászták a Kilimandzsárót vagy éppen a Sky, akik vitorlázni mentek el. Olyanról is hallottam, hogy az egyik sor bement sátorozni egy éjszakára az erdőbe.
Ez nagyon jó, hisz összekovácsolja a csapatot, a fiatalok azonban sokszor még ezt követően is félénkek.
Persze ez érthető is mivel az év folyamán rengeteget hülyéskedünk velük. Például mindig őket küldjük vissza a kulacsokért. Sajnos manapság már számos olyan újonc érkezik, akik nem tartják tiszteletben ezeket a szabályokat. Én, ha így viselkedtem volna, akkor amikor újonc voltam olyan maflást kaptam volna, hogy még most is megemlegetném. A maiak közül meg sokan jönnek és rögtön azt hiszik, hogy majd minden versenyen Ők lesznek a kapitányok, még le is nyilatkozzák, hogy majd így meg úgy fognak versenyeket nyerni. Egyáltalán nem tisztelik az idősebbeket.
Astana
Csakúgy mint a médiában a kerékpárosok körében is mindennapos beszédtéma az Astana esete. Személy szerint úgy vélem, hogy ez egy nagyon szar ügy. Azt gondolom, hogy nem lehet az véletlen, hogy rövid időn belül öt pozitív eset is történt a csapatban. Akkor is, ha abból három bukta a kontinentális sorban volt. Ha az Astana a tűz, akkor a kontinentális csaspat a füstje.
A szabályok azok szabályok, de amikor az Europcar nem kapja meg a World Tour licencet az Astana meg igen…
Nem is csodálom, hogy az emberek nem beszélnek a doppingról, hisz nem tudnak ellene semmit sem tenni. Az MPCC szabályai pedig egyszerűen gyengék. csak képzeljük el azokat az összetett menőket, akik tisztán versenyeznek.
Ha minden erőmet koncentrálom és kijön a lépés, akkor én is tudok nyerni.
Ellenben nem tudom, hogy mit kell egy csapatnak ahhoz tennie, hogy az UCI kizárja őket?
Számomra az egyértelmű, hogyha egy kerekes egyszer doppingolt, akkor azt meg fogja tenni később is. Vannak srácok akik visszajönnek az eltiltásból és a grupettoban tekernek, de sajnos vannak olyanok is, akik rögtön megnyerik az első versenyüket.
Keményíteni kellene a szankciókat. Persze nem mindegy, hogy szennyezett hús miatt vagy szisztematikus rendszerben bukik meg az ember mondjuk EPO-val.
Talán nem csak a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek kellene ezzel foglalkozni, de sajnálatos módon a sportágnak nincs egy jól működő szakszervezete, ahol azt mondanák, hogy most már elég volt ebből a sok szarból. Egyénileg sajnos manapság is rossz helyzetben vannak a bringások, örülnek, ha a hónap végén kifizetik őket.
A nagy körversenyek lerövidítése
Erről nem igazán beszélgettünk még a srácokkal, de személy szerint én támogatom az ötletet. Három hét folyamatos versenyzés az maga a pokol. Már két-három nap után felmerül benned a kérdés, hogy normális vagy-e, nem még 21 nap alatt. Vannak olyan kerekesek, mint én magam is, akik egyszerűen csak részt akarnak venni a Tour de France-on. Ott azonban mindenki rögtön bizonyítani akar, így a test már a harmadik nap végére elég kicsavart állapotba kerül. Ráadásul nagy a stressz, ott a média illetőleg a nyomás a csapatvezetők vállain.
Egyéb hírek…
Peter Sagan értelemszerűen pénzt keresni ment a Tinkoff-Saxoba. Hogy jól döntött-e az már egy másik kérdés? Idén megnyerte ugyan a Tour zöld trikóját de korántsem futott olyan eredményes szezont mint 2013-ban.
Steele Von Hoff esetéről a minap olvastam a Twitteren. Sajnálatos módon ez nem az első ilyen eset abban a gárdában. Sok más csapatnál is rendre bizonytalanságban tartják a kerekeseket.
Az én csapatom 2015-ben is szilárd alapokon áll. Boldog vagyok és jól érzem magam ebben a sorban. Lesz néhány korai versenyem majd pihenek a klasszikusok előtt, aztán jöhet valamelyik nagy körverseny…
Kép forrása: Photo Pin - a szabadon felhasználható és szerkeszthető képek gyűjteménye
A CyclingTips írása nyomán
