Az elmúlt pár hónapban a szerencse igencsak elkerült. Eleinte technikai problémák jöttek közbe, majd a március 16-ai Nantes-Segré verseny előtti hét közepén, egy vírusos megbetegedés nehezítette a dolgokat. A rosszullét csütörtökön jelentkezett, majd szombatra úgy tűnt túl vagyok rajta, így vállaltam a vasárnapi versenyt.
Rossz döntés volt, ugyanis korántsem voltam még egészséges, sajnos a legrosszabbkor, a verseny közben jött rám újra a betegség tünete, hasmenés formájában. Így 70 km megtétele után feladni kényszerültem a viadalt és egy hét kényszerpihenő várt rám. Teljesen rendbe akartam jönni, ezért egy versenyt kihagytam, nevezetesen St. Luce és La Roche Blanche között megrendezésre kerülő 2. kategóriás viadalt, ahol az észt csapattárs, Kevin Lippe a harmadik helyen ért célba.
Ekkor már meggyógyultam, de mint tudjuk, egy ilyen fajta vírus meglehetősen legyengíti a szervezetet, ezért szépen fokozatosan kezdtem újra növelni a terhelést. Március utolsó hétvégéjén álltam újra rajthoz. Csapatunk, 30-án a 2014-es pálya vb francia sztár sprinter, Francois Pervis szülővárosába, a közeli Chateau-Gontierbe utazott. Itt egy 20 körös városi viadal várt a 185 fős mezőnyre. Meglehetősen veszélyes verseny, nagy tempó, sok versenyző, szűk kanyargós utcák. Tavaly már indultam ezen a viadalon, így nagyjából tudtam, hogy mi vár rám. Nagy elvárások nem voltak, a kihagyást éreztem a lábaimban, vissza kellett rázódnom a versenytempóba, ami nem mindig volt kellemes. Egészen hamar kialakult egy nagyobb elmenés, volt benne emberünk, már-már úgy tűnt, hogy a mezőny beletörődött a sorsába, ám az utolsó 5 körben óriási iramba kezdtünk, két és fél körrel a célba érés előtt bekebeleztük a szökevénycsoportot, de az őrület nem állt meg, kezdődött a tolakodás a végbefutóhoz. A mezőny létszáma jócskán megcsappant, de egy 70-80 fő azért így is maradt a hajrára. Végül a sprintbefutó nem alakult a legjobban számunkra, Jostent próbáltuk minél jobb pozícióba hozni, de jócskán beszorultunk, így végül csak a 12. helyen ért be. Én 26-ként gurultam át a célvonalon.
Múlt vasárnap, a Cuillé Circuit du pays de Craon, 1. kategóriás verseny következett. Ahogy arra számítottam, rendkívül nehéz viadal volt. A rajt pillanatától kezdődtek az akciózások, amit a mezőny nem hagyott annyiban a szürke, szeles, helyenként esős időben. Semmi szusszanás nem volt az első órában, aztán megtört a jég, pontosabban a sor, ugyanis 18 fő egy szélezés következtében eltávolodott, így a nyerő elmenés ki is alakult. Ezután a mezőny kissé megnyugodott, de nem tartott sokáig a nyugalom, újra egyesével haladt a sor Nyugat-Franciaország hullámos útjain, az első csoportot üldözve. Ennek köszönhetően a főmezőny is darabokra szakadt. Végül a harmadik sorral értem célba, ami a 33. helyet jelentette. Maga az eredmény nem kiemelkedő, de annak mindenképpen örültem, hogy kezdtem visszanyerni az erőmet, kerékpáros szavakkal élve már-már „éreztem a tejet” a betegség után.
Április 13-án újfent Craon városába utazunk, ahol a 2. kategóriás Communes de Craon viadalon vesz részt az EC Mayenne gárdája. A 2013-as szezonban a 4. helyet már megszereztük ezen a viadalon, idén remélhetőleg a pódiumon is állhat majd valaki a csapatból.
